Magyar diákok találtak megoldást rá, hogyan hasznosíthatnánk a rengeteg chipses zacskót

A Samsung és az EdisonKids által harmadik alkalommal megrendezett "Megoldások a holnapért" kihívás idei győztes csapata chipses zacskókból készült bevásárló táskákkal csökkentené a fölösleges hulladékot.

Bár pontos adatokat nem találtunk rá, hogy évente átlagosan hány zacskó chipset adnak el világszerte, a bevételi adatok alapján az nyilvánvaló, hogy milliárdos nagyságrendekről van szó. Mivel egy ilyen zacskó üresen 10-20 grammot nyom, könnyedén kiszámolható, hogy évente több tíz- vagy akár százezer tonnányi szemétről beszélünk, amelyet a zacskók összetétele miatt sem újrahasznosítani, sem komposztálni nem lehet.

Bár a kiürült chipses zacskók közel sem kapnak olyan kiemelt figyelmet a közbeszédben, mint például a PET-palackok okozta környezetszennyezés, nyilvánvaló, hogy egy súlyos és egyelőre megoldatlan problémáról van szó, aminek felszámolására most egy elsőre talán váratlannak tűnő helyről érkezett egy nagyon is praktikus javaslat: a Nyíregyháza közvetlen szomszédságában fekvő, mindössze 3600 fős Napkor általános iskolájának diákjai egy rendkívül egyszerű, ám annál ötletesebb megoldással álltak elő, amivel el is vitték a Samsung és az EdisonKids által megrendezett "Megoldások a holnapért" verseny 2,7 millió forint értékű fődíját. A Jósika Miklós Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hetedik osztályos tanulóiból alakult "Napkor's Upcycler Team" (NUT) az újrafelhasználás jegyében olyan táskákat készített a kiürült zacskókból, amelyek egyszerre strapabíróak, egyediek és praktikusak, a fémgőzölt csomagolásnak köszönhetően pedig kiváló hőtartóképességgel is rendelkeznek.

A Hepp Petra, Kóder Péter, Sápi Lili és Széles Milán alkotta csapat összesen 164 jelentkező közül bizonyult a legjobbnak, akik több körös megmérettetésen keresztül fejlesztették tökélyre az ötletüket. Ebben a napkori általános iskola magyar-történelem szakos tanára, Hajdók Éva mellett mentorként a Samsung kommunikációs szakértője, Takács Enikő valamint Tóth Zsófia, az elektromos járműflották optimalizációjával foglalkozó Volteum társalapítója és vezérigazgatója segítette őket. A június 3-án, a Néprajzi Múzeumban megrendezett döntőn a csapat tagjai egy bevásárlásra is alkalmas hűtőszatyrot valamint egy melegen tartó zsákot mutattak be a Dr. Meskó Bertalan által vezetett szakmai zsűrinek, de ahogy a prezentáció során elhangzott, a gyártási technológia ezektől eltérő termékek, így például csúszózáras uzsonnás zacskók elkészítését is lehetővé teszi.

Hajdók Éva kérdésünkre elmondta, hogy a tépőzáron kívül a táska minden eleme, így a váz, a merevítés és a fül is újrafelhasznált anyagokból készült, és bár a prototipizálás során még PVC-t is használtak a táskák készítéséhez, a fejlesztéseknek köszönhetően a végterméknél már erre sem volt szükség. A gyártási folyamat részeként a begyűjtött zacskókat természetes tisztítószerekkel tisztítják meg, majd összevasalják őket, ennek eredményeként pedig egy tartós, de mégis könnyű anyagot kapnak.

A csapat tagjai a prezentációjukban kiemelték, hogy a megoldással nem csak a chipses zacskók újrafelhasználását sikerült megoldaniuk, de a táskák utóéletéről is igyekeztek gondoskodni, amivel kapcsolatban pozitív tapasztalatokról számoltak be. A község áruházaiban kihelyezett gyűjtődobozokba három hét alatt több mint háromszáz táskát vittek vissza a vásárlók, vagyis a táskák nagy része nem végezte a szemétben egy használat után. Ez nem elhanyagolható szempont, hiszen a statisztikák szerint a hagyományos bevásárló szatyrokat az emberek átlagosan mindössze 12-20 percig használják, mielőtt megszabadulnának tőlük, így az ilyen zacskók többszöri felhasználása már önmagában is jelentős lépést jelenthetne a fenntarthatóbb fogyasztási szokások megteremtése felé. "A legfőbb célunk, hogy projektünkkel egy világszerte jellemző problémára hívjuk fel a figyelmet és később gyártósorokon jöjjenek le >>upcycled<< termékek, ergó greenwashing helyett valós megoldást találjanak a gyártók a hulladékkezelésre" - mondta el a projekttel kapcsolatban Hajdók Éva, aki azt is hozzátette, hogy mivel a táskák gyártási folyamata jelentős emberi erőforrást is igényel, így a nagyobb volumenben történő gyártás a megváltozott munkaképességűek számára is jó munkalehetőségeket teremthetne.