Csíkos gatyás megemlékezés a vajdasági héroszokról, az alföldi Paul Ankáról és a mulatós szupersztárok első nemzedékéről.

A Bugyiktól a csipkés kombinéig, a csíkos gatyától a dáridóig, volt minden a magyar mulatós őskorában. Olyannyira, hogy híres esztétánk, György Péter szerint ez a lakodalmas rock vetett véget igazából a szocialista kultúrának. S mivel nincs olyan honfitársunk, aki legalább életében egyszer ne hallotta volna harsogni Lagzi Lajcsi, a 3+2, Betli duó vagy éppen Kadlott Karcsi sokat kritizált slágereit a szomszédból vagy titkon a saját kazettás magnójából, így utána jártunk, hogy miként is zajlott le nálunk a nagy rendszerváltó kombiné-forradalom.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mulatós zene térnyerése, „forradalma” nem is Magyarországon indult, hanem a szomszédos Jugoszláviában, a Vajdaságban. Az 1970-es években ugyanis itt alakították meg a 3+2 zenekart a Bugyi testvérek, és tettek szert egyre nagyobb népszerűségre vidéki lakodalmakon, ahol jókedvűen húzták a talpalávalót. Ismertségük végül oda vezetett, hogy az 1980-as évek közepén a jugoszláv hanglemezkiadó esélyt adott az együttesnek egy önálló album elkészítésére. Bár a Bugyi testvérek visszaemlékezései szerint ehhez az esélyhez kellett az is, hogy a kiadó döntése előtt több ezer előrendelést szedjenek össze vajdasági és magyar zeneboltokból. Ezzel pedig elindult a lavina! A 80-as évek közepétől a honi KGST-piacok asztalaira és még a hivatalos zeneműboltokba is beköltöztek a fülbemászó ritmikus dallamok, amelyeket a műfaj előbb említett nagyjai az amerikai country zenéhez szoktak hasonlítani. Ki ne ismerné a Halvány őszi rózsa, a Kicsiny falum, az Édes kis Katinkám vagy az Egy asszony miatt vagyok ilyen léhacímű nótákat, amelyeket bizony a 3+2 előadásában ismert meg az ország

A kezdetekre a magyar mulatós zene koronázatlan királya, Galambos Lajos vagyis Lagzi Lajcsi kicsit másként emlékszik, és magának tulajdonítja az elsőséget. Szerintem már soha nem derül ki az igazság, hogy Lajcsi tényleg előbb ismerte-e fel a műfajban rejlő lehetőségeket határon túli vetélytársainál vagy csak tehetséges üzletemberként egyszerűen lemásolta a szupertuti vajdasági zenei receptet. De az tény, hogy Magyarországról ő futott be legnagyobb karriert ebben a műfajban, először saját kiadású kazettáival és a Van nekem egy csíkos gatyám című slágerével robbanva be a köztudatba. Ezen ruhadarab egyébként eleinte elmaradhatatlan kelléke volt fellépéseinek is a 80-as évek közepén csakúgy, mint trombitája. A zeneileg képzett, híres sváb trombitás családból származó zenésznek eleinte nem volt könnyű dolga, ugyanis amikor meg kereste a 80-as évek derekán a Magyar Hanglemezkiadó Vállalatot, egy közös mulatós album ötletével, az akkori műértő zenei vezetés nem állt kötélnek. Lagzi Lajcsi így önmaga másolta le végül párszáz kazettáját és értékesítette azokat a Skála parkolójában, állítólag egy nap alatt. A siker pedig országos lett olyannyira, hogy 1988-ban már a hanglemezkiadó igazgatósága is bosszúsan vakarta a fejét, hogy kihagyták ezt a ziccert. Egyik vezetőjük, Boros így nyilatkozott: „Ha feltűnik a 3 + 2 vagy Lajcsi, akkor senki se vásárol többé operalemezt. A lakodalmas rockkal egy olyan vásárló réteg nyitotta ki a pénztárcáját, amelyik korábban semmilyen lemezt nem vett.”

A kihagyott piaci lehetőség orvoslására a Hanglemezkiadó új együttest vezetett be a magyar piacra Lajcsi és a 3+2 mellé, a Köteles István neve által fémjelzett Betli Duót. A Lenn a Duna partján című sláger 1987-től szórakoztatta a nagyérdeműt. Bár a Betli Duót az állami apparátus is felkarolta, az együttes a 90-es évek elejére kifáradt, és Köteles később a Dupla Kávé című formációban álmodta újra immár saját elképzelései szerint a hazai mulatóst, gondoljunk csak a 90-es évek végén sikert sikerre halmozó Se veled se nélküled című slágerre. A falusi megmozdulások és tuningolt autók hangrendszereinek kihagyhatatlan, fent említett sztárjai mellett még Kadlott Karcsi nevét is érdemes megemlíteni a korból, aki saját bevallása szerint több volt Lajcsinál és a Bugyi testvéreknél, mivel Beatles és Paul Anka átiratokat is előadott műsoraiban (ezért is nevezték el a korabeli újságok az Alföldi Paul Ankának). Az, hogy Kadlott Karcsi végül is kevésbé tett szert országos ismertségre, annak is köszönhető, hogy kimaradt a Dáridóból. De mi is volt ez a Dáridó, ami a 90-s évek végére re visszahozta a hazai mulatós zene virágkorát, és egyben megalapozta a 2000-es évek Kis Grófó és Nótár Mary által jelzett renenszánszát? Erről egy későbbi cikkben emlékezünk meg részletesebben.