Két, a Római Birodalom idején vert ezüstérmére bukkantak régészek, aminek önmagában nem lenne túl nagy jelentősége, annak azonban már igen, hogy mindez a Balti-tenger egy távoli, lakatlan szigetén történt – ahol elméletben semmi keresnivalójuk nincs a római pénzérméknek.

Értetlenül állnak a régészek annak a két római pénzérmének a rejtélye fölött, amelyeket nemrégiben találtak egy, a Balti-tengeren, Svédország és Észtország között fekvő lakatlan szigeten. Egyelőre semmi nyom nincs azzal kapcsolatban, hogyan kerültek oda az érmék, az egyetlen elképzelhető magyarázat az, hogy északi kereskedők szállították oda – de egyesek szerint egy hajótörés során is ott maradhattak az érmék.

A kutatócsapatnak, amely márciusban járta végig fémdetektorral a szigetet, mások mellett Johan Rönnby, a stockholmi Södertörn Egyetem régésze is tagja volt. Elárulták, hogy egy régi tűzrakóhely környékén, Gotska Sandön szigetén jártak szerencsével.

Nagyon boldogok vagyunk, hiszen megvan a lelőhely, amelyet kerestünk, azt azonban még nem tudjuk, hogy az érmék hogyan kerültek ide. Mindenesetre ez most még érdekesebbé teszi a további ásatásokat

A szigeten talált két ezüstérme egyértelműen római dénár – az egyik Traianus császár uralkodásának idejéből, tehát a Kr. u. 98 és 117 közötti időszakból, míg a másik Antoninus Pius császár uralkodásának idejéből, Kr. u. 138 és 161 közöttből származhat. Az érmék egyenként négy grammot nyomnak, verésük idején pedig egy munkásember egynapi fizetésének feleltek meg.