A 20 emeletes, 75 méter magas fa épületben színház, könyvtár, művészeti galéria, konferenciaközpont és egy 205 szobás szálloda is található. A több mint 12 ezer köbméter fából épített toronyház a napelemei által megtermelt többlet energiát képes más építményekbe küldeni aszerint, hol van arra nagyobb szükség.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint 2015-ben az építőipar okozta a szén-dioxid-kibocsátás több mint 38 százalékát világszerte, a cementgyártás pedig a világ legnagyobb ipari szén-dioxid-kibocsátója. Ez motiválhatta azokat az építészeket is, akik a svéd Skellefteå városában lévő Wood Hotelnek (magyarul Fa Szállodának) is otthont adó felhőkarcolót tervezték, amely anyagának köszönhetően 9 millió kilogramm szén-dioxidot képes megkötni élettartama során.

A város fejlett energiahálózatának köszönhetően a fából készült épület mesterséges intelligencia segítségével figyeli az energiafelhasználást és előrejelzi a fűtési igényeket is, valamint kommunikál a környező épületekkel. A 2021-ben átadott fatorony napelemei által megtermelt többlet energiát például a közeli utazási központba lehet küldeni, de akár a pincében lévő akkumulátorokban tárolható. Ha a művelődési központnak több hőre van szüksége, a szomszédos épület hűtése során keletkező energiát is fel lehet használni a másik fűtésére.

Az épületet alkotó két fő anyag a ragasztott laminált fa és a keresztlaminált fa (CLT). Az előbbi egymáshoz ragasztott fűrészárurétegekből készül, és a szemcsék azonos irányban futnak, így súlyához képest ez az anyag az acélnál és a betonnál is nagyobb teherbírást biztosít. A CLT úgy épül fel, hogy minden réteg derékszögben ragad a másikhoz, ezáltal az anyag minden irányban erős, így falak és padlólapok esetében is tökéletesen használható. A 20 emeletes épület duplafalú üveghomlokzata télen melegen, nyáron hűvösen tartja a helyiségeket, mivel a felmelegedett levegő felszáll az üvegtáblák közé.

Az igazsághoz tartozik, hogy a toronyház nem kizárólag fából készült. Az ötödik emelet rétegelt lemez falaira acéllemezeket csavaroztak, amelyek egy nagy acélrácsot alkotnak. Ezzel a torony súlyának jelentős részét a művelődési központ falaira helyezték, lehetővé téve, hogy az alsó szintek oszlopmentesek legyenek, ezzel nagyobb felhasználható teret biztosítva. Két felső emeleten betont használtak, hogy megakadályozzák a torony túlzott kilengését a szélben.

Felmerülhet a kérdés, mennyire biztonságos tűzvédelmi szempontból egy ekkora, fából készült épület. A tervezők erre is gondoltak:

a CLT nagyon lassan gyullad be, köszönhetően a mindkét oldalát fedő 4 centiméteres védőrétegnek, amely tűz esetén mintegy két órán át képes védeni az épület szerkezetét.

A felületeket tűzgátló anyaggal is kezelték, illetve automatikus tűzoltó berendezés is telepítve van, amely nem a szokásos dízelmotorral, hanem akkumulátorral működik.

A város egyébként nem csak az egyedülálló épület miatt mondható különlegesnek. Skellefteå 100 százalékban megújuló energiát használ víz- és szélenergiát hasznosítva, évente 120 ezer tonna elektronikai hulladékot hasznosít újra és a folyamatból származó többlethőt visszavezetik a város egészére kiterjedő fűtési rendszerbe. Skellefteå külterületén jelenleg Európa legnagyobb akkumulátorgyára épül, ahol nem csak gyártani fogják az elektromos járművek akkumulátorainak következő generációját, de helyben újra is hasznosítják majd azokat. Sőt, a tervek szerint elektromos helikopterek szállíthatják majd a látogatókat a hatalmas Northvolt gyárba, míg a közelben hosszabb távú elektromos repülőgépeket tesztelnek majd.