Milyen felelőssége lehet egy ifjúsági szerzőnek? Mi segít túljutni a művészi elakadásokon, és egyáltalán hogyan válik valaki íróvá? Többek között ezekről kérdeztük az első könyves Nyulász Lellét.

A kamaszkor olyan fontos, átmeneti időszak, amely az irodalomban is nagy hangsúlyt kap. Egy ifjúsági regény fő célja ennek a korosztálynak a megszólítása és ábrázolása. Nem kis feladat, Nyulász Lelle első regényével, a Rajtam kívüllel mégis erre vállalkozott.

A Rajtam kívül főszereplője egy kamasz fiú, Márk. Az ő szemszögéből követjük a történéseket. Női íróként milyen volt a bőrébe bújni?

Márk egy karakter, akit leválasztottam magamról. Amíg írtam, nem én számítottam, hanem ő. Minden helyzetbe belehelyezkedtem, és az ő szempontjából próbáltam megvizsgálni. Ez persze nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, de igyekeztem autentikus fiúhangot alkotni. Az olvasmányélményeim sokat segítettek ebben. 

A legtöbb szerző valóban azt vallja, hogy olvasás nélkül lehetetlen írni. Neked kik jelentik az inspirációt?

Most éppen egy felfedező időszakomat élem, mondhatni kereső fázisban vagyok. Az olasz irodalom egyébként kifejezetten közel áll hozzám, közülük is kiemelkednek Alda Merini versei. Jelenleg egy Dosztojevszkij regényt olvasok, illetve a magyar szférából, Vida Kamilla és Szendrői Csaba írásai érintettek meg. 

Talán egyedülálló, hogy a karaktereidnek még Spotify-műsorlistájuk is van a kedvenc dalaikkal. Miért volt ez fontos?

A zene számomra ihletforrás. A személyiségemnek mindig szerves része volt, hogy milyen zenét hallgatok és szeretek, ezért a regény szereplőinél is odafigyeltem erre. Természetesen a műsorlisták dalai tükrözik az ízlésvilágomat, de a karakterekkel kapcsolatban is új dimenziókat nyitnak, sokat elárulnak az érzéseikről és gondolataikról. Márké például sötét és érzékeny, dominál benne a grunge és a kilencvenes évek rock and rollja. Rózi egy énekes, az ő listájában a példaképeivel találkozhatunk. Cián listája pedig kifejezetten vegyes műfajú, hiszen zenészcsaládból számazik. Nála a jazz és a szimfonikus metál is megjelenik. 

Az írástól a publikálásig hosszú az út. Mi jelentette a legnagyobb kihívás ebben a folyamatban?

A befejezés. Kicsi korom óta foglalkozom írással, de gyakran előfordult, hogy nem fejeztem be egy kéziratot. Útközben elveszett az ihlet, vagy pár fejezet után elvágódott a dolog, és nem folytattam. A Rajtam kívülnél azt éreztem, hogy ez egy olyan sztori, amit végig szeretnék csinálni. Tizennyolc éves voltam, amikor elkezdtem írni, és kemény három évet dolgoztam rajta, míg végül sikerült. A művészi elakadások elkerülhetetlenek, és úgy gondolom, hogy a továbblépéshez nincsen egyetemes, mindenkire érvényes recept. Általában akkor fordulnak elő, amikor az ember elégedetlen az írásával, de ennek ellenére folytatnia kell. A rossz szövegeknek is meg kell születniük ahhoz, hogy valami jó létrejöhessen.

Milyen felelőssége van az írónak, aki kamaszokat szeretne megszólítani?

Mivel magam is kamasz voltam, amikor elkezdtem a kéziraton dolgozni, magától értetődő volt, hogy fiatal szerzőként az ifjúsági irodalommal kezdjem. A saját korosztályomhoz szóltam. Úgy látom, az ifjúsági szerzők szeretnek érzékeny témákkal foglalkozni, de nem mindegy, hogy ezekhez hogyan nyúlnak. A hitelességhez meg kell próbálni természetesen tálalni a dolgokat, nem pedig szájba rágni őket.

Mit gondolsz, írónak születik az ember vagy a gyakorlattal válik azzá?

Valójában mindkettő. Vannak, akik több tehetséggel érkeznek a világba, mások kevesebbel. A munka viszont mindkét esetben elkerülhetetlen. A tehetség egy dolog, amiről nem tudjuk pontosan, honnan érkezik, de fejlődés és munka nélkül akár el is veszhet. Ráadásul hiába van egy jó kéziratod, az mindig lehet jobb. Ebben segítséget is lehet, sőt fontos is kérni. Én sok más ember mellett a mentoromnak, Mészöly Ágnesnek tartozom rengeteget hálával azért, hogy elkészült a regény. 

El tudod képzelni Márk történetéről, hogy egyszer kötelező olvasmánnyá váljon?

Nem szeretnék ilyen babérokra törni, de őszintén boldoggá tenne, ha egy tanár feladná kötelezőnek a regényt. Azt azért valószínűbbnek tartom, hogy ajánlott irodalomként szerepel majd esetleg pár listán. Már az is nagy megtiszteltetés lenne. 

Szerinted mitől lesz egy regényből kötelező olvasmány?

A kötelező olvasmányoknak aktuális eseményekre, problémákra kellene reflektálniuk. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi repertoár ennek nem teljesen felel meg. Fontos lenne, hogy a kortárs irodalom is reprezentálva legyen az olvasmányok között, hogy a fiatalok olyan műveket is megismerjenek, amelyeknek a témái foglalkoztatják őket, esetleg róluk szólnak.

NYULÁSZ LELLE 
2000-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE BTK kommunikáció- és médiatudomány képzésén tanul. A Rajtam kívül az első regénye, amelyben a főszereplő, Márk világa teljesen felborul, amikor megismerkedik egy nyári buliban Rózival. Az önkeresés problémája, társadalmi és családi elvárásoknak való megfelelés, valamint a két fiatal és barátaik mindennapjai elevenednek meg a regény lapjain.