A földgáz-és dízelfelhasználás kiváltásában jelentős potenciállal rendelkező, energiatárolásra is alkalmas hidrogén a jövő energiarendszerének egyik kulcstechnológiája, és valószínű, hogy a kormány megemeli a vonatkozó stratégiai célokat.

A kormány beáll a hidrogén mögé

Bár az új Energiaügyi Minisztériumot vezető Lantos Csaba miniszter a kinevezése előtti, november végi meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt a hidrogéntechnológiáról általánosságban fogalmazva mindössze annyit mondott az MTI beszámolója szerint, hogy „ígéretesnek tartja”, a jelek arra utalnak, hogy e téren is változások várhatóak az eddigi tervekhez képest. Megszólalásában a miniszter ugyan nem szólt a 2030-as, 2040-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatáról, de igencsak meglepő lenne az elmúlt időszak fejleményei után, ha hamarosan nem jelenne meg írott formában is az Orbán Viktor kormányfő által is bejelentett frissítésen átesett dokumentum.

A kormány a jövő energiarendszerének egyik kulcstechnológiájaként tekint a földgáz-és dízelfelhasználás kiváltásában jelentős potenciállal rendelkező, energiatárolásra is alkalmas hidrogénre, amit az is jelez, hogy Magyarország 2021 óta rendelkezik önálló hidrogénstratégiával is. A hidrogénstratégia megvalósításának gyorsításáról az ősz folyamán Palkovics László, az energiaügyet a kormányon belül korábban vivő Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) minisztere is szólt a naperőmű-telepítések sebességének növelése és egyéb célok mellett. A tervek megvalósításának előrehozása logikus intézkedés lenne, illeszkedve a kormány utóbbi hónapokban bejelentett energiaügyi lépéseihez. Ha nem is rövid távon, de évtizedes távlatban egyértelműen hozzájárulhatna az ország földgázimport-függésének mérsékléséhez.

A hidrogén csak hosszú távon adhat megoldást

Azt, hogy a hidrogéngazdasággal kapcsolatos célok emelése miért nem jelent meg konkrétabban is a kormányzati kommunikációban, elsősorban az magyarázhatja, hogy a technológia nem tartozik a jelenlegi energiaválságot azonnal enyhíteni képes megoldások közé. A 2050-es klímasemlegesség elérésének útvonalát felvázoló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szerint a technológia 2030 után, 2040 előtt válik igazán elérhetővé. Ennek megfelelően a 2030-ra kitűzött célok nem nevezhetők túlzottan ambiciózusnak nemzetközi összevetésben. A stratégia azonban még a jelenlegi energiaválság kifejlődése előtti helyzetből indul ki, márpedig az azóta történt fejlemények drasztikusan megváltoztatták a kilátásokat, elsősorban a fosszilis energiahordozók jövőbeli elérhetőségével kapcsolatban. Ez erősen motiválja a tisztahidrogén-technológiák fejlesztését, és gyorsítja ezek versenyképességének javulását.