Az eddigi legnagyobb gamma-kitörést detektálták a kutatók október 9-én: ez volt az első alkalom, hogy egy megfigyelt kitörés energiája meghaladta a 10 TeV-ot. A rendkívüli energiájú fotonok megjelenésére az axionszerű részecskék, vagyis a hipotetikus sötét anyag jelöltek szolgálhatnak magyarázatul.

A gamma-kitörések nem számítanak különleges eseményeknek az univerzum életében és a csillagászok számára is gyakran adódik alkalom, hogy megfigyeljék a jelenséget, mivel a teleszkópok rendszeresen detektálnak kisebb felvillanásokat. Gamma-kitörések (gamma-ray burst, GRB) akár naponta megfigyelhetőek azoknak a műholdaknak a berendezéseivel, amelyet ezeknek az eseményeknek az észlelésre alakítottak ki, azonban a kitörések nagy része távolról érkezik, akár a Földtől több milliárd fényévre zajló robbanások utóhatásaként, mikor nagytömegű csillagok életük végére érve összeomlanak és fekete lyukká vagy neutroncsillagá alakulnak.

A hatalmas energiákat felszabadító kozmikus események nagyenergiájú fotonokat indítanak útjukra, amelyek a kutatók elméletei szerint nem szóródnak szét minden irányba, hanem vékony sugárban (kúp alakzatban) haladnak. Ennek következtében a műholdak/teleszkópok műszerei csak azokat a gamma-kitöréseket tudják észlelni, amelyek kifejezetten a Föld irányába tartanak, vagyis a GRB-kből sokkal több is előfordulhat a megfigyelt átlag napi egynél. Azt, hogy valójában mennyi a lehetséges kitörések száma a kúp formája és nyílásszöge határozza meg, ami a csillagászok teóriája szerint mindössze néhány fokos, ami azt jelenti, hogy gamma-kitörésekből akár napi 500 is történhet, még ha ezt mérésekkel nem is lehet alátámasztani.