A Remred Space Technologies 2025-re felépülő központjában kisműholdak gyártását és összeszerelését fogják végezni. A cél, hogy európai szinten is kiemelkedő szereplővé váljanak.

A hírt Dr. Sárhegyi István, a Remred igazgatóságának elnöke jelentette be a Brain Bar jövőfesztiválon, hangsúlyozva, hogy az űripar ma az egyik legdinamikusaban fejlődő terület. "A XXI. századot az űrben fogják írni" - jelentette ki előadásában Sárhegyi, aki szerint aki ma ezen a területen lemarad, az behozhatatlan hátrányba kerül.

A több mint 400 millió forintos nettó árbevételével az ország egyik legnagyobb űripari cégének számító Remred éppen ezért határozott úgy, hogy Martonvásáron egy 3200 négyzetméteres összterületű összeszerelőcsarnokot építenek fel Remtech néven 2025-ig, amelyben 100-tól 400 kilogrammig terjedő műholdak és az azokhoz szükséges alrendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd.

"A jelenlegi civilizációnk nem lenne fenntartható műholdak nélkül" - fejtette ki Sárhegyi, hogy miért éppen a műholdakban látják a potenciált, majd ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a piaci helyzet több szempontból is ideális ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen projektbe. A piac az elmúlt időszakban a nagy, geostacionárius pályára szánt műholdaktól egyre inkább a kisebb, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak felé fordul, amelyekből viszont minden eddiginél többet bocsátanak fel, így jelentősen megnőtt a kereslet az összeszerelési és tesztelési kapacitásra.

Egy másik, egészen friss változás, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt a civil felhasználás mellett ismét előtérbe kerültek a védelmi szempontok is a technológia kapcsán, ennek eredményeképpen pedig nem csak a magánvállalatok, de az államok is egyre több pénzt fordítanak a szektorra. Sárhegyi úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború vilagosan megmutatta, mennyire fontos szerepet játszanak a műholdak egy konfliktusban, így pedig minden ország célja az, hogy növeljék az ilyen jellegű képességeiket.

A cégvezető hozzátette, hogy a Remtech regionálisan is egyedülálló lesz a maga nemében, így Magyarország számára is lehetőséget kínál arra, hogy regionálisan meghatározó tényezővé váljunk az űripar területén. "Most abban a pillanatban vagyunk, hogy a kisebb államoknak is megéri beszállni az űriparba, és regionális vezető szerepre törhetnek" - fejtette ki Sárhegyi, aki szerint ma éppen egy új űrkorszak hajnalán járunk. Ezt a korszakot a növekvő bevételi lehetőségek és a költségek drasztikus csökkenése jellemzi, valamint az, hogy az államok mellett megjelentek a kisebb KKV-k is a piacon, Magyarországon ez a terület viszont egyelőre nem nagyon aktivizalódott. "Magyarországon nincs űripar" - fogalmazta meg sarkos véleményét, kifejtve, hogy itthon az elmúlt évtizedekben elsősorban az űrkutatás volt a húzóágazat az űriparral szemben, miközben a nemzetközi gyakorlatban ma már az ipari tevékenység nagyjából 80%-kal esik latba a szegmensben.

Pozitív fejlemények persze itthon is akadnak, amire az egyik jó példa éppen a Remred, akik az Energiatudományi Kutatóközpont spin-off vállalataként Magyarország egyik legsikeresebb űripari termékét, a Pille dózismérőt valamint a Tritel űrdozimetriai teleszkópot értékesítik a nemzetközi piacon. Sárhegyi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Remred ma már együttműködik többek között a NASA-val és az ESA-val is, és olyan projektekben vesznek részt, mint az Artemis Hold-program keretében megvalósuló Lunar Gateway űrállomás és az európai űrügynökség robotikus Mars-küldetése, amelynek keretében marsi talajmintákat fognak visszahozni a Földre.