A kutatók szerint az MI „ügyész” több mint 97 százalékos pontossággal képes vádat emelni egy adott eset szóbeli leírása alapján. A gépet a sanghaji Pudong Népi Ügyészség, az ország legnagyobb és legforgalmasabb kerületi ügyészsége építette és tesztelte – olvasható az SCMP oldalán.

Vajon ez kedvez az ügyészeknek?

Az MI valójában leveszi az ügyészek válláról a teher egy részét, így koncentrálhatnak a nehezebb feladatokra – magyarázta Shi Yong professzor, a Kínai Tudományos Akadémia nagyadat- és tudásmenedzsment laboratóriumának igazgatója, aki a projekt vezető kutatója.

„A rendszer bizonyos mértékig helyettesítheti az ügyészeket a döntéshozatali folyamatban”

– állítja Shi a Management Review szakfolyóiratban. 

Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia alkalmazása a bűnüldözésben

Egyes német ügyészek az esetek feldolgozásának gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében olyan MI-technológiát alkalmaznak, mint a képfelismerés és a digitális törvényszéki szakértelem.

A kínai ügyészek már 2016 óta alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a bíróságon, sokan ma már a System 206 névre hallgató MI eszközt használják. Ez a korszerű gép képes értékelni a bizonyítékok erősségét, a letartóztatás feltételeit és azt, hogy egy gyanúsított mennyire veszélyes a közemberekre.

Hogyan működik egy MI ügyész?

A korábbi változattal ellentétben a Shi csapata által kifejlesztett MI ügyész akár egy asztali számítógépen is működtethető. 

Egy MI ügyésznek először a bonyolult és folyamatosan változó emberi nyelvet kell a saját maga számára érthető matematikai formátumba alakítania. Ezt követően – a döntések meghozatalához – azonosítania kell az eset szempontjából irreleváns tartalmakat, majd el kell távolítania azokat anélkül, hogy a fontos információk elvesznének.

A gép minden egyes gyanúsított esetében vádat emel az esetleíró szövegből kiválasztott ezer „tulajdonság” alapján, majd ezután kiértékeli a bizonyítékokat.

Az eszközt 17 ezer – 2015 és 2020 közötti – eset segítségével képezték ki, jelenleg a nyolc leggyakoribb shanghai bűncselekményt képes azonosítani: a hitelkártyacsalást, a szerencsejáték-üzemeltetést, a veszélyes vezetést, a szándékos testi sértést, a hivatalos feladatok akadályozását, a lopást, csalást és az úgynevezett „bajkeverést”.

Shi és csapata szerint az MI ügyész még nem érte el a korlátait: a későbbiekben

képes lehet a kevésbé gyakori bűncselekmények felismerésére és egy személy ellen akár több vádat is benyújthat majd.

Nem mindenki bizakodó a mesterséges ügyészeket illetően

A déli Guangzhou városának egyik ügyésze szerint kockázatos az MI alkalmazása a vádak benyújtásában. „A 97 százalékos pontosság technológiai szempontból magas lehet, de mindig lesz esély a hibára” – mutatott rá az ügyész.

 „Ki fogja vállalni a felelősséget, ha ez megtörténik? Az ügyész, a gép vagy az algoritmus tervezője?” – tette fel a kérdést a dél-kínai ügyész, majd hozzátette: „A mesterséges intelligencia segíthet a hiba felismerésében, de nem helyettesítheti az embert a döntéshozatalban”.

Kína már a mesterséges intelligencia korát éli

Kína egyre több szektorban alkalmazza a mesterséges intelligenciát: a kutatók szerint

egyes kínai városokban MI megfigyelőket alkalmaznak arra, hogy a kormányzati alkalmazottak tevékenységeit vizsgálják, ezzel szűrve a korrupt viselkedést. 

Számos kínai bíróságon is alkalmaznak MI technológiát, amely segíti a bírákat a döntéshozatalban és a fellebbezés elbírálásában. 

A kínai börtönökben az MI megfigyelők a rabok fizikai és mentális állapotát vizsgálják, ezzel próbálják csökkenteni az erőszakos viselkedést. 

A logisztikában is hasznát veszik az MI technológiának: a Flying Wolf névre hallgató MI gépek a padlón elhelyezett QR kódok segítségével tájékozódnak és rendszerezik az árut: