A mezőgazdaságnak jelentős szerep jut az éghajlatváltozásban, illetve az éghajlatváltozás is hatással van a mezőgazdaságra.

Ahogy a Föld lakossága növekszik, úgy növekednek a fogyasztói igények. Amíg az élelmiszer eljut a fogyasztóhoz, egy kifejezetten hosszú folyamaton megy végig, mely során üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Ezen gázok, mint például a szén-dioxid vagy a metán, nagymértékben szennyezik a környezetet. A globális piac, a globális kereslet, illetve az erőforrások iránti növekvő verseny legalább annyira hatással vannak a mezőgazdaságra, mint a felsorolt üvegházhatású gázok, így mindenképp tennünk kell valamit a folyamat megfékezése érdekében.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének becslése szerint az állattenyésztés felelős az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 14,5 %-ért. A szén-dioxid kibocsátás a szarvasmarha ágazatot tekintve 65 százalékot tesz ki. Az állattenyésztéshez köthető kibocsátásnak a 44%-a metán formájában történik, mely a haszonállatok emésztéséből, a trágyakezelésből és a talajművelésből tevődik össze. Mindezek pedig jelentősen szennyezik a környezetet.

Mindemellett gondoljunk csak arra, hogy az európai élelmiszereknek nagy a globális piaca, hiszen a világ különböző pontjain is eladják, illetve fogyasztják a kontinensen termelt élelmiszereket. Így az egészségünk és környezetünk megóvása érdekében közös célunk, hogy olyan élelmiszer kerüljön a fogyasztóhoz, mely nem tartalmaz káros anyagokat. Arról nem is beszélve, hogy a kezelés folyamatának különböző fázisaiban felszabaduló üvegházhatású gázok, így a metán is nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz.