Fedezd fel Debrecen utcáit!

Egyetemi Élet

2023-08-01

Fedezd fel Debrecen utcáit!

Javában tombol a nyár, hoztunk egy kis kulturális csemegét a debreceni strandtörténetről, hogy még jobban meghozzuk a kedvet egy önfeledt csobbanáshoz.

A debreceni fürdőkultúra kezdetei a 19. század elejére vezethetők vissza, amikor a városi tanács döntése és támogatása nyomán Povolny Ferenc építőmester tervezésével megépült a város első fürdőháza a Nagyerdőn, a mai Régi Vigadó helyén. Az 1826-ban épült fürdő ugyan még nem volt alkalmas tömeges igények kielégítésére, mégis csiráját képezte a debreceni fürdőkultúrának, ami azóta még nagyobb virágzásnak indult.

Elég, ha csak az Aquaticum SPA hatalmas fürdőkomplexumára gondolunk, amiben termál-, élmény- és strandfürdő, wellness-sziget, szaunavilág és gyógyászati részleg várja napjainkban a regenerálódni vagy rekreálódni vágyó vendégeket.

Ne szaladjunk azonban ennyire előre. A 19. század végén Debrecenben javában tombolt a fürdőláz, a vizes élményekre szomjazó debreceni polgárok több hely közül választhattak, ha fürdőzni vágytak. Várta őket a Telegdi-tófürdő, amit Telegdi Kovács László polihisztor – lapszerkesztő, színházi felügyelő, kártyagyár-, olaj- és szélmalom tulajdonos – hozott létre szepesi birtokán (a mai salakmotorpálya és Egyletkert utca között). Az 1876-ban nyitott tófürdő évtizedekig működött, a 2. világháború után szüntették meg.

Népszerű volt az 1900-as évek első évtizedeiben működő Vértessy-strand is, amit az 1903-ban nyitott Balogh és Vértessy Téglagyár kubikgödreiből hoztak létre a mai Tégláskert területén. Ez volt Debrecen első szabad strandja, itt tartották a nyitás után nem sokkal – 1919. augusztus 16-án – Debrecen első úszóversenyét.

A Vértessy-strandon kabinsor, öltöző, stég, trambulin, tornaszerek, csónakok, zenepavilon és büfé várta a vendégeket, hátterében pedig a téglagyár épületei álltak. A strandfürdő egyik érdekessége, hogy nemcsak nyáron használták, a befagyott tó jegére télen előszeretettel jártak ki korcsolyázni a helyiek.

A legpatinásabb fürdő Debrecenben mind közül a Margit volt, amit szintén egy magánbefektető, Szikszay Gyula földbirtokos és nagyvállalkozó építtetett 1888-ban a mai Füredi úton, a Szent László Plébániával szembeni telken. A Margit-fürdő szinte mindennel rendelkezett, amit egy mai modern fürdőtől elvárunk, voltak benne férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, különféle medencék, ugrótorony és tornaszerek, büfék, pihenőhelyiségek, masszőrszobák, orvosi rendelő, inhalatórium és vízgyógyintézet, fodrászat, manikűr és pedikűr.

Itt épült meg a város első, sportolásra alkalmas medencéje, de állt benne díszes előcsarnok szobrokkal, táncterem és színpad is. A gazdag szolgáltatási paletta mellé patinás épület és buja park társult, a fizetővendégek pedig kényelmük érdekében gőzvasúton, azaz a mai villamos elődjén ingyen utazhattak a fürdőbe. A minden földi jóval ellátott Margit-fürdő a nevét a tulajdonos feleségéről kapta, aki nem más volt, mint Szabó Magda anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.

A fürdő sorsát az 1909-es év pecsételte meg, amikor területén munkásotthon nyílt, majd 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet vásárolta meg a teljes ingatlant. A fürdőrészt 1941-ben elbontották, az épület megmaradt részei pedig a 2. világháborúban szenvedtek súlyos károkat. Az egykori Margit-fürdő utolsó maradványait 1964 után bontották el végleg, ma négyemeletes lakóházak és játszóterek állnak a helyén.

A debreceni fürdőkultúra az 1920-as években vett újabb fordulatot, amikor Pávai Vajna Ferenc geológus földgáz és kőolaj után kutatva az Alföld területén hévizet talált. Ezt követően, 1932-ben épült meg a Nagyerdei strandfürdő, majd egy évvel később a város első a föld mélyéből 65 Celsius-fokon feltörő, ásványi anyagokban gazdag termálvíz alapozta meg a mai napig működő Nagyerdei fürdőkomplexum fedett uszodáját.

A gyógyászati egység és a fedett termálfürdő 1984-ben, a négycsillagos termálszálló 1988-ban, az élményfürdő pedig 2003-ban nyitotta meg kapuit mellettük. Bár az eredeti uszoda ma már nem működik (helyette megnyitott tőle nem olyan messze a Debreceni Sportuszoda), és a régi strand is nagyszabású átalakításon esett 2021-ben, a ma már Aquaticum SPA néven működő komplexum számos új szolgáltatással bővült és napjainkban a Nagyerdei rekreációs övezet egyik legnépszerűbb attrakciója a helyiek és a városba látogató turisták körében egyaránt.

Strandja pedig, ami 2023-ban immár harmadik szezonját kezdte meg, a közönség és a szakma körében is egyöntetűen az ország egyik legmodernebb standjává avanzsált. A 2021-ben megnyitott Aquaticum Strandon 5700 m²-t vízfelület, 15 különböző funkciójú medence, izgalmas óriáscsúszdák, 12 méter magasan lévő napozóterasz, modern sportpályák, vendéglátóhelyek, valamint a Nagyerdei környezet csodálatos látványvilágát tükröző fantasztikus zöld növényfalak, halkan csordogáló vízesések és vízfátyolok gondoskodnak a felejthetetlen látványról és élményekről.

Erdei Nóra, fotó: Erdei Nóra

Előző cikk