X. Egyetemi Madárgyűrűzés

Egyetemi Élet

2023-03-29

X. Egyetemi Madárgyűrűzés

A Környezetvédelmi Bizottság történelmében idén már tizedik alkalommal tudtuk megrendezni az „Egyetemi Madárgyűrűzés” programunkat, amely február végén az Országh László sétányon zajlott. A hallgatók testközelből ismerhették meg a környezetünkben élő madárfajokat, amelyek a Botanikus kertben kihelyezett függönyhálókkal kerültek befogásra.

A madarak gyűrűzésében a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője, Dr. Juhász Lajos tanár úr volt segítségünkre, ezúton is köszönjük neki. Nagy örömünkre 8 faj 58 egyedét sikerült megmutatni az érdeklődőknek. A kitelepülő szervezetek izgalmas játékokkal színesítették a programot.

A helyszínen volt a Természettár, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportja és Ifjúsági Tagozata, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park is. A Bizottság madaras programjai mindig népszerűek, amiért nagyon hálásak vagyunk, hiszen így újult erővel szervezzük meg nektek minden évben őket és bővítjük terveinket. Tavasszal madarásztúrára invitálunk titeket, amelynek keretében a Hortobágyi-halastavak madárvilágát ismerhetitek majd meg. Ősszel pedig a „Darules a Hortobágyon” programunk mellett egy újdonsággal is készülünk számotokra.

A madárgyűrűzés a madárvonulás-kutatás egyik legismertebb módszere, amely a madarak egyedi jelölésén alapul. A speciális függönyhálóval megfogott példányokat szakemberek szabadítják ki. A gyűrűzés folyamán a madár bal lábára egy egyedi sorszámmal ellátott gyűrű kerül, amely alapján az egyed egy későbbi visszafogás, megfigyelés vagy kézrekerülés esetén azonosítható lesz.

A szakmai vizsgával rendelkező madárgyűrűző meghatározza a madár faját, korát, ivarát, a madár hasán lévő tollak szétfújásával megállapítja az adott egyed kondícióját a felhalmozott zsír és izom osztályozásával, valamint különböző biometriai adatokat is felvételez, mint például a szárnyhossz, a harmadik kézevezőtoll hossza és a madár tömege.

A kutatási tevékenység során az adatokat a madárgyűrűzési terepnaplóban rögzítik, ahol feljegyzésre kerül még a gyűrűzés dátuma és helyszíne, valamint a madár befogásának időpontja is. Ezek az adatok egy országos online központi rendszerbe kerülnek be, ahol a későbbiekben könnyen hozzáférhetők és feldolgozhatók lesznek. Az országok gyűrűzőközpontjai kapcsolatban állnak egymással, mivel a gyűrűzés módszerével nemcsak a fajok helyi mozgásait és állományváltozásait, hanem a szezonális vonulási útvonalakat, akár az egész Földre kiterjedően is vizsgálhatjuk.

A természet és a környezetünk megismerése és megismertetése kiemelt fontosságú. Bizottságunk munkájában is jelentős szereppel bír, hogy minél nagyobb körben elérjük az egyetemi hallgatókat és egy tudatosabb életmódra hívjuk fel a figyelmüket mindennapjaikban.

A madárgyűrűzés egy nagyon jó eszköze ennek, hiszen minden korosztály számára új, kézzel fogható élményt nyújt. Az érdeklődők közelebb kerülhetnek a természet és a madarak különleges világához.

Molnár Petra, Sztrehárszki Lilli, bizottsági tagok

Előző cikk