– Az, hogy Debrecen ma erősebb, mint a válság kezdete előtt, jelentős részben azon múlt, hogy évekkel ezelőtt lefektettük azt a stratégiát, amely világos irányokat, célokat jelölt ki számunkra. Ez az előző ciklusban az Új Főnix Terv, ebben a ciklusban pedig ennek a továbbfejlesztett verziója, a Debrecen2030 városstratégia volt. Ez az a program, amely alapján megvalósítottuk az elmúlt évek gazdasági, közlekedési, oktatási, kulturális és jóléti fejlesztéseit, amely alapján munkahelyek ezrei jöttek létre, óvodák, bölcsődék, iskolák újultak meg és épültek, hatalmas közlekedési beruházások zajlottak, színházak épültek. A mögöttünk hagyott ciklus célrendszere három fő szempont köré épült: győzzük le a válságokat, őrizzük meg a város egységét, békéjét és biztonságát, tegyük le azokat a gazdasági alapokat, amelyek évtizedekre előre garantálják Debrecen környezettudatos és fenntartható fejlődését, sikerét és vonzerejét – hangsúlyozta ciklusértékelő rendezvényén Papp László.

Mint mondta, mindhárom célt sikerült elérni, de fel kell készülni arra, hogy a következő évek sok veszélyt, bizonytalanságot, kihívást jelentenek számunkra. Felidézte, 2020 márciusában az egész világot megbénította a koronavírus-járvány. – Ismerkedtünk az érzéssel, ami a bezártsághoz, a közösségi élet megszűnéséhez kapcsolódott, ismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint veszélyhelyzet, kijárási korlátozás, maszkviselési kötelezettség, home office, amely fogalmak és élethelyzetek szinte teljesen ismeretlenek voltak életünk korábbi szakaszában. Ebből a depresszív helyzetből kellett kiutat találni a városnak, családjainknak, közösségeinknek, a gazdaságnak. Pillanatok alatt kerültünk egy békés, kiszámítható világból egy olyan helyzetbe, ahol minden veszélyessé és bizonytalanná vált, ahol hirtelen felértékelődött a hit – emlékezett vissza. 

– Tíz évvel ezelőtt azt a döntést hoztuk, hogy Debrecen jövőjét a gazdaság alapú városfejlesztésre építjük. Ennek megfelelően el is indítottuk Magyarország legnagyobb és egyben Közép-Európa egyik legnagyobb gazdaságfejlesztési programját. Az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása volt, hogy egy leálló világgazdaság, majd energiaár-robbanással, inflációval tovább rombolt bizonytalansággal teli gazdaságban kellett a Debreceni gazdaságot a vállalt kötelezettségeink alapján gőzerővel fejleszteni. Az elmúlt tíz évben megtízszereztük iparterületeink nagyságát, a bejelentett munkahelyteremtő beruházások nagyságrendje meghaladja az 5000 milliárd forintot, a létrehozott és bejelentett új munkahelyek száma közelíti a 20 ezret. Ezért jelenthetjük ki teljes magabiztossággal, hogy Debrecen a válságok időszakában is erősödni tudott – húzta alá. 

Ehhez kapcsolódva a városvezető elmondta: adóbevételeink az elmúlt 10 évben 2014-hez viszonyítva több, mint háromszorosára növekedtek, míg Debrecen gazdasága összességében a 2020-as méretéhez képest hatszorosára fog nőni 2030-ra, 10 év leforgása alatt. Ebben a növekedésben, fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a nemzetközi nagyvállalatokra számítunk, hanem a helyi és megyei kis- és középvállalatokra is.

– Amellett, hogy a város megőrizte gazdaságának sokrétűségét, mégis kijelenthető, hogy a 21. század legtöbbet ígérő ágazatának - az elektromobilitásnak - lesz Debrecen az új európai központja. Forradalmi változások zajlanak az autóiparban és ennek egyik központi helyszíne itt lesz. Az előbb említett folyamatokat előrevetítő döntések, valamint gazdaságfejlesztési programunk komplexitása és eredményessége járulhatott hozzá, hogy 2021-ben a Financial Times Fdi részlegének globális felmérése alapján Debrecent beválasztották a világ 10 legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa közé. Ilyen eredményt eddig magyar, de még közép-európai város sem ért el soha – mutatott rá Papp László. 

– Debrecen a történelmi időktől számítva a vagyonos városok közé tartozott, a közösségi vagyon egykoron és ma is fontos fokmérője a város állapotának és ezt a tradíciót ma is igyekszünk továbbvinni. 2019-ben 403 Mrd forint vagyonnal rendelkezett városunk, míg 2024-re ez 543,6 Mrd-ra, azaz közel 35 %-kal nagyobb értékre növekedett. Még szembetűnőbb a növekedés, ha az elmúlt 10 évet vizsgáljuk, hiszen 2014-hez képest a növekedés eléri a 65 %-ot. Továbbra is fontos célkitűzésünk, hogy a város vagyona az értékteremtő beruházásoknak köszönhetően továbbra is dinamikusan növekedjen. A beruházások mértéke szoros összefüggést mutat a helyi gazdaságfejlesztési folyamatok beruházási igényeivel, így ennek megfelelően 2014-ben még csak 5,3 Mrd Ft volt, addig 2018-ban már közel 32 Mrd Ft és 2024-ben pedig megközelíti a 98 Mrd Ft-ot az adott évre tervezett beruházások összértéke – ismertette a számokat. 

Hozzátette, hogy az elmúlt egy évtized legnagyobb beruházásai az ipari park fejlesztések voltak, amelyek nélkül a munkahelyteremtés elképzelhetetlen. 2025-re teljesen elkészül a BMW gyárát is fogadó Északnyugati Gazdasági Övezet, a hozzá kapcsolódó beszállítói parkkal, összesen 500 hektáron, és ezzel párhuzamosan épül a város déli részében több, mint 700 hektáron a Déli Gazdasági Övezet.

Az elmúlt ciklus nagyobb fejlesztései között a következőket említette: a 2019-ben átadott Nemzetközi Iskola, a 2020-ban megnyitott és számos nemzetközi díjjal elismert Aquaticum Nagyerdei Strand, a Sziget-kék Tematikus Park és az Extrém Sportpark, vagyis a DEBEX. – A Zöld város program részeként a városi terek sorát újítottuk fel a Vénkertben, az Újkertben, a Tócóban, a Dobozin, a Sestakertben, de megújult a Dósa nádor és a Petőfi tér is.  Ezen túlmenően oktatási intézmények, bölcsődék, óvodák épültek és újultak meg – sorolta. A közlekedési fejlesztésekről szólva a polgármester elmondta, hogy a kisebb beruházásoktól – világító zebrák – kezdve egészen nagyok, mint a Bem tér-Nyíl utca-Hadházi út kereszteződése, a Kiskörút befejezése, a 33-as főút fejlesztése vagy a Sas utcai mélygarázs is befejeződtek. 

– Amikor ezt az önkormányzati ciklust elkezdtük, akkor új fejezetet nyitottunk a városi környezetpolitikában. Tettük ezt azért, mert az első perctől tisztában voltunk azzal, hogy csak akkor lehet sikeresnek mondani a város gazdasági fejlődését, ha az megfelel minden tekintetben a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjainak – emelte ki. Mint mondta, ennek részeként indultak el a Zöld város programok a lakótelepektől a Petőfi térig, teljesült az Ültessünk 10.000 fát Debrecenben program, közösségi kerteket alakítottak és elindult a közösségi gyümölcsös program is. A város több pontján napelemparkokat telepítettek, befejeződött a Civaqua-program első üteme, az ipari övezetek körül pedig zöld folyosók alakultak ki. – De legalább ilyen ambiciózusan tekintünk a jövőbe és tervezünk a Civaqua-program 2. ütemének megvalósításával, ezzel biztosítva a Vekeri- és Fancsikai-tavak folyamatos vízutánpótlását, folytatjuk a 10.000 fát Debrecenben programot és vállaljuk a Zöld-kódex 50 pontos intézkedési programjának végrehajtását – tette hozzá. 

Papp László kiemelte, hogy a debreceni ipar biztonságos működésének ellenőrzése érdekében létrehozzák azt a Környezeti Ellenőrző Rendszert, amelyet a Debreceni Egyetem professzoraival és az Önkormányzat szakembereivel közösen dolgoztak ki. – Ez a rendszer lesz hivatott a nap 24 órájában kontroll alatt tartani, függetlenül az iparvállalatoktól azok működését és környezetre gyakorolt hatását. A Debreceni Egyetemmel való több évtizede tartó stratégiai együttműködés az egyik legfontosabb feltétele és mozgatórugója Debrecen fejlődésének. A környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdésében nincs alku. Legfőbb célunk, hogy Debrecen az erős gazdaságnak köszönhetően magas jövedelmi lehetőséget biztosítson polgárainak, de egyúttal zöld, élhető, környezetbarát településként adjon keretet polgáraink életének – szögezte le.  

A város első embere ezt követően Debrecen közösségeiről szólt. Azt mondta: Debrecen ereje közösségeiben és az összefogásban rejlik. Az elmúlt nehéz években egyházi, kulturális, szociális vagy akár a sport területén példaértékű összefogás ennek köszönhetően nagyszerű közösségek jöttek létre. Büszke vagyok arra, hogy a Debrecenben működő vallási közösségek egyrészt meg tudták újítani templomaikat, közösségi tereiket, ebben a nehéz időszakban épültek új templomok, egyházi óvodák, bölcsődék és iskolák. Másrészt pedig az elesettekről való gondoskodás jegyében egy még szélesebb összefogással a Karitatív Testületen keresztül ott voltunk mindig azok mellett, akiknek segítségre, támaszra volt szükségük.

– 2015-ben útjára indítottuk egy szintén példaértékű programunkat, a Mozdulj Debrecent!, amely azt a célt tűzte ki, hogy mozgásra ösztönözze a debrecenieket és ezen keresztül, szűrő- és prevenciós programokkal hozzájáruljon városunk polgárainak egészségmegőrzéséhez. A program sikerét mutatja, hogy az elmúlt években több, mint 65 ezer embert tudtunk elérni az iskolás korosztálytól, az idősebb korosztályig – mutatott rá a mozgalom sikerére. 

– Debrecen oktatási rendszere együtt növekszik és fejlődik a gazdasággal. Az elmúlt években mind a Szakképzési Centrum, mind a Debreceni Egyetem komoly támogatást adott a város gazdasága által igényelt képzési folyamatok fejlődésének. Ennek megfelelően a Szakképzési Centrum diákjainak száma 2015-hoz viszonyítva majdnem megduplázódott és az egyetem műszaki karán zajló fejlesztéseknek köszönhetően a mérnökképzés területén is komoly előrelépés történik az előttünk álló években. Ezen a területen a fő cél az, hogy olyan képzések és olyan munkahelyek legyenek, amelyek a fiatalokat Debrecenbe vonzzák és életpályát kínálva életreszóló szövetség köttessen a város és ifjú polgárai között. Így tehát kijelenthetjük, hogy az elmúlt években végzett munkánk eredményeként minden feltétel adott ahhoz, hogy Debrecen a munkaerőpiaci versenyt már az iskolapadokban megnyerje és az új munkahelyek betöltésénél túlnyomó többségében magyar szakképzett munkaerőre építsen, akiknek jelentős része ebben a városban tanulta meg a szakmát – mondta el gondolatait az oktatás fejlődéséről. 

– Debrecen az elmúlt két és fél évtizedben elvégzett munkának és fejlődésnek köszönhetően jó eséllyel az ország leggyorsabban fejlődő városává válik a következő öt évben. Az országos átlag fölött fognak növekedni a bérek, amellyel párhuzamosan az ország legfejlettebb és legsokoldalúbb ipari-gazdasági szerkezete alakul ki. Debrecen a közép-európai régió új gazdasági-üzleti központjává válik. A gazdaság növekedésének köszönhetően Debrecen saját bevételei a következő öt évben a jelenlegi állapothoz képest megduplázódhatnak, ami azt jelenti, hogy sokkal több forrás áll majd rendelkezésre a lakosság fejlesztési igényeinek teljesítésére.

Két komoly veszély leselkedik Debrecenre. Az egyik az a helyi baloldal tehetségtelensége, a másik pedig az Európán eluralkodni látszó háborús törekvések. Az elsőt, az önkormányzati választásokon, a másodikat az európai parlamenti választásokon tudjuk elrendezni. Bízom magunkban, bízom a debreceni polgárokkal 25 évvel ezelőtt megkötött szövetségben, bízom az együttműködésben és ezért hiszek Debrecen jövőjében. Az önkormányzati választás tétje, hogy megőrizzük Debrecen fejlődését, biztonságát és stabilitását. A fejlődéshez békére, biztonságra és stabilitásra van szükség. Minden körülmények között meg kell akadályozni, hogy a háborúpárti álláspont eluralkodjon Európában. Ez az európai parlamenti választások valódi tétje. Ha nem tudjuk Európát és ezáltal a világot a béke irányába mozdítani, akkor le kell mondani a fejlődésről, a jólétről és a biztonságról. 

Úgy gondolom, hogy a helyzet világos Debrecen érdeke a béke, a biztonság, a fejlődés és a jólét. Mi ezt képviseljük. Ezért fogunk dolgozni a következő években is, mert ez szolgálja Debrecen polgárainak érdekeit. Nekünk Debrecen az első, mert együtt vagyunk Debrecen! Hajrá Magyarország, Hajrá Debrecen! – zárta szavait.