Az egyedi installáció a tűz jelképeként a többször leégett cívisvárost és a Krisztusban újjászülető életet szimbolizája. A kültéri alkotás a református egyház és a város címerében is szereplő főnixmadárhoz hasonlóan az újjászületést és feltámadást jeleníti meg. A reformátusságában is élő Debrecen egyházával együtt mindig képes volt a tűzvészek után megújulni.

Az identitáserősítő alkotást a nemzetközileg elismert képzőművész, Mátrai Erik készítette. Neve az utóbbi években a fényművészettel kapcsolódott össze: a transzcendencia, illetve annak kifejezési lehetőségei foglalkoztatják. Művészetét a víz, a tenger, a tűz, a fény és a színek játéka határozza meg.

Az Üvegpiramisra került pálcák a tűz és hamut színeit viselik, amelyek emlékeztetnek az egykori András-templomhoz tartozó Verestorony elpusztulására. A torony maradványa Debrecen legrégebbi építészeti emlékei közé tartozik, amely arról is nevezetes, hogy az egykori torony a több mint öttonnás Rákóczi-harangot tartotta.

Az András-templom és a Verestorony története, valamint a korabeli Debrecen tűzvészei elevenednek meg az Üvegpiramisra kerülő installációval, megmutatva, hogy a város és az emberi lélek újjászületése minden időben lehetséges, erőt adva ezzel a ma élők mindennapjaihoz.

Az Üvegpiramisba készülő installációk szeptember közepére készülnek el teljesen.

^{fotó:Miskolczi János}