Csakúgy, mint 2015-ben, amikor a Csokonai Színház 150 éves fennállása alkalmából rendezték Debrecenben az országos évadnyitót, a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben előadó-művészeti szakmai konferenciát is rendeztek.

A Csokonai Színház nem gálaműsorral, hanem Szabó Magda Für Elise című regényének adaptációjával készült erre az alkalomra. A Für Elise tágabb értelemben vett önéletírás, ugyanakkor fejlődésregény: egy író mesél gyermek- és ifjúkoráról, a debreceni református értelmiség mikrotörténelméről, a családi környezet inspirálta képességekről, a vallási tradíció egyszerre vonzó és taszító világáról, vagyis azokról a tapasztalatokról, benyomásokról, amelyek íróvá érlelték. 

Az esti előadás előtt a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben előadó-művészeti szakmai konferenciát rendeztek. Papp László, Debrecen polgármestere köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár Debrecen a közelmúltban gazdasági sikerei miatt szerepelt a címlapokon, a fókusz a város kulturális expanziója kell legyen, ehhez teremtettek infrastrukturális alapot a Csokonai Fórum átadásával, miközben 2020-ban a Modern Városok Program keretében elkezdték a 157 éves Csokonai Színház teljes körű rekonstrukcióját is. „Igazi léptékváltás zajlik Debrecenben, hisz két színház szolgálja majd nemcsak a hazai, hanem a határon túli társulatok bemutatkozását is” – zárta beszédét Papp László.

Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere előadásában arról beszélt, hogyan élik meg a debreceni kulturális élet szereplői a tradíció és innováció egymást támogató kettősét a mindennapokban. Mint elmondta, a magyar városok közül Debrecennek van a legerősebb identitástudata, ezért a város kulturális stratégiája ennek a debreceni identitásnak a megerősítésére épül.  A különböző városfejlesztési stratégiák ismertetése mellett azokra a kulturális identitásépítő eredményekre tért ki, melyek alapja az irodalom, a könyv, a fizikális terekhez való viszony.ű

Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója köszönetet mondott azért, hogy megszületett Magyarország és a régió legmodernebb színháza. A konferencia kapcsán a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a megváltozott helyzetben elengedhetetlen beszélni az intézményi, a szervezeti struktúra átalakulásáról, és arról is, hogy a színházak milyen értékesítési megoldásokkal tarthatják meg nézőiket.

A Kultúra helyzete-Kulturális jövőkép címmel Pataki András tartott nyitóelőadást. A Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára a katás vállalkozások megszűnésének előadóművészetet érintő nehézségeit érintve arról beszélt, hogy az átalányadózás és az EKHO kiterjesztése ad lehetőséget arra, hogy az ágazat kihívásai javuljanak. Kiemelte azt is, hogy a kulturális ágazat egészét érintő 20%-os béremelésére 2022-ben fordított 20 milliárd forintnyi összeget 2023-ban is beépítette a költségvetésbe a kormány.

Az energiaárak alakulása, bizonytalansága rendkívüli intézkedéseket kíván meg az intézményvezetőktől. Az államtitkár-helyettes úgy fogalmazott: a járvány időszaka alatt megtanult újratervezési képesség lesz a színházak túlélésének záloga. Hozzátette azt is, hogy 2023. december 31-ig az egyenlegtartás időszakát éljük, vagyis elsődleges prioritása annak van, hogy gazdaságilag ne kerüljenek a színházak megoldhatatlan helyzetbe.

Pataki András szerint a pandémia okozta kihívások és a TAO utáni idők miatt is szükség van bizonyos trendek átgondolására. „A TAO rendszere a színházakat olyan pályára tette, ami nem elsődlegesen a közösségek, kőszínházi struktúránk megóvására, értékeink homloktérbe helyezésére, hanem legfőképp a papíron létrejövő statisztikai számok bűvészmutatványainak a területére utalta a színházművészetet.” Az államtitkár-helyettes a színházak alkotóközösségének megóvására hívta fel a figyelmet, a munka minőségének középpontba állítására, és arra, hogy az értékalapú gondolkodás a közösségépítést kell szolgálja. „A művészet által közösséget kell építeni, hisz ennek az országnak a közösségekben a jövője és az ereje is” – fogalmazott Pataki András.

Nem előadásgyárakat kell üzemeltetni, hanem élményt adni.

Két kisebb változtatással folytatódik a Lázár Ervin Program. A pályázatot szeptember végéig írják ki. Az egyik változás, hogy az adott színházi pályázatnál kötelező elemként kérnek majd egy színházpedagógiai koncepciót és pedagógiai indoklást, a másik pedig, hogy a jövőben a finanszírozás figyelemmel lesz a produkció volumenére, bekerülési költségére. A program kapcsán az élményadás fontosságára hívta fel a figyelmet Pataki András.

Fennmarad a többlettámogatások rendszere is, amely azzal a nagyon nehéz kihívással küzdött az elmúlt időszakban is, hogy nem lehetett hamarabb kiírni a pályázatot, mint ahogy rendelkezésre állt a megfelelő forrás. Ez egy róka fogta csuka helyzet, fogalmazott a helyettes államtitkár, hisz azt várják el a színházaktól, hogy időben tervezzenek, és megalapozott szakmaisággal hozzanak létre előadásokat, miközben a forrásokról később születik döntés.  A vidék Magyarországának fejlesztése, a vidéki kulturális intézmények és programok minél jobb helyzetbe hozása kormányzati szándék – mondta Pataki András. A Déryné Programot szeretnék Kárpát-medencei hatókörűvé tenni. A helyettes államtitkár beszéde zárásaként a közeljövő nagy színházi eseményeiről szólva a Színházi Olimpiát, a Kolozsvári Állami Színház 230 éves és a Miskolci Nemzeti Színház 200 éves évfordulóját említette.

A napközben zajló kerekasztal-beszélgetéseken a hazai színházi élet aktuális problémáiról, az intézményi működés újra definiálásáról, a fogyasztói attitűd változásáról, valamint a Lázár Ervin Programról volt szó.

A Kaszás Attila-díjat idén Harsányi Attila, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze nyerte. Több ezren adták le szavazataikat a Kaszás Attila-díj jelöltjeire idén is: Harsányi Attila mellett Ötvös Andrásra, a 6Szín és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére szavazhatott a közönség a www.kaszasattiladij.hu oldalon augusztus 21-ig.

A díjat Pokorni Zoltán, Hegyvidék Önkormányzatának polgármestere adta át.