Az ünneplő közönséget Tóth László Tamásné, a Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum igazgatója köszöntötte, majd a résztvevők Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművésznő előadásában és Pusker János cselló-kíséretében Szabó Magda Dal az apámról című versét hallgathatták meg.

Az előadás után György Géza, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója tartott ünnepi beszédet. A nyomda vezetője elárulta: a falfestmény avatásával kezdődik a debreceni nyomdászat születésének 460. évfordulójával kapcsolatos megemlékezés-sorozat. György Géza történelmi kontextusba helyezte a nyomda megszületését. A jelenlévők megtudhatták, hogy 1561-ben Huszár Gál állította fel a város első nyomdáját, hiszen Debrecen már akkor is a magyarországi reformáció központja volt, és a református hit terjesztéséhez, napi gyakorlásához szüksége volt nyomdára, az általa előállított kiadványokra.

„A 16. században is Debrecenben volt Magyarország legnagyobb könyvgyára, ez pedig a mai napig így van” – hangsúlyozta az Alföldi Nyomda vezérigazgatója.

György Géza emlékeztetett: az elmúlt négy évszázadban a magyar nyomtatott nemzeti kultúra jó néhány gyöngyszeme készült Debrecenben. Ilyen Werbőczy István 1565-ben, magyarul megjelent Tripartitum (Hármaskönyv) című könyve is, melynek címlapja került a Bethlen falára. Ebben a műben gyűjtötte össze Werbőczy István az 1500-as évek elején a hűbéri feudális Magyarországon érvényesülő törvényeket, szokásokat, szokásjogokat.

 „Az 1561-ben alapított debreceni nyomda azért tudott évszázadokon át megmaradni, mert mögötte állt Debrecen városa és a református egyház, amely a legnagyobb megrendelője volt” – tette hozzá.

György Géza ünnepi beszéde után a Bethlen kamarakórusa egy reneszánsz hangulatot idéző produkciója következett. A diákok megzenésített Balassi-verseket adtak elő, fuvolán pedig Szekeresné Kocsis Ildikó kísérte őket.

Az avatóünnepségen részt vett Pósán László országgyűlési képviselő, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Debrecenben még újdonságnak számítanak a falfestmények, viszont a világban már számtalan példa van rá, hogy a nagy tűzfalakat megpróbálják úgy hasznosítani a közösségek, hogy a vizuális élményt megfelelő művészeti magasságokba emeljék.

„Ez a kép egyértelműen kifejezi azt a debreceni szellemet és hangulatot, ami évszázadokon keresztül jellemző volt és ma is az. Ezt pedig úgy lehetne összefoglalni, hogy a hagyománytisztelet mellett az újra való nagyfokú fogékonyság, befogadókészség” – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

„A Debreceni Szakképzési Centrum kulcsfontosságúnak tartja, hogy Debrecen városában kiváló szakembereket képezzen a gazdaság szereplőinek, de nagyon fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a város szellemi, kulturális életében aktívak legyünk, a közösségi élet részesei legyünk” – ezt már Tirpák Zsolt, a DSZC kancellárja mondta. Hozzátette: „Ez a projekt része ennek a stratégiai elvnek, hogy a diákok ne csak jó szakemberek legyenek, hanem aktív, debreceni polgárokká nevelődjenek”. Tirpák Zsolt elmondta: ez az alkotás azt üzeni a ma diákjainak, hogy Debrecennek számos értéke, tradíciója van. Emléket állít ugyanakkor a könyv értékének, szellemesigének.

„Modernek vagyunk és digitálisak, de vannak olyan évszázados értékek, mint a könyvkultúra, ami a mindennapi kultúra részét képezi. Ezért voltunk nagyon befogadóak a város kezdeményezésére, hogy ez a festmény az iskola falán megjelenjen. A tradíció és a modernitás együtt adja az igazi értéket” – tette hozzá a kancellár.

Tirpák Zsolt beszéde után a 9. B osztály reneszánsz hangulatot idéző táncát tekinthették meg a jelenlévők, majd Puskás István, Debrecen alpolgármestere tartott beszédet.

„Amikor Budapesten vagy a világ nagyvárosaiban járunk, rendszeresen láthatunk olyan jeleket a falakon, amelyek nem csak dekorálják a tereket, hanem beszélnek ezekről a városokról, üzennek a közösségnek. Ma történelmet írunk, amikor ezt a falfestményt avatjuk Debrecenben” – hangsúlyozta a városvezető. Hozzátette: „szimbolikus gesztus, hogy a könyvről, a magyar nyelvről, az írásos kultúráról beszélünk Debrecenben, hiszen ez identitásunk része. Ez összeér azzal, hogy a holnapi napon fogjuk az UNESCO számára beadni a csatlakozási pályázatunkat az UNESCO Irodalom Városa Hálózathoz.”

Puskás István kiemelte, hogy a falfestmény a debreceniséget azáltal is megjeleníti, hogy közösségi összefogással született meg. Az alpolgármester köszönetet mondott a Vertigo Murals csapatának, akik egy év közös gondolkodás után készítették el Debrecen legújabb ékkövét.

Az ünnepség zárásaként Újhelyi Kinga előadásában és Pusker János cselló-kíséretében a 372. zsoltárt hallgathatta meg a közönség.