Célja, hogy a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, és csökkenjen a hulladéklerakókon lerakott települési hulladék biológiailag lebomló tartalma. Amennyiben lehetőség van, komposztáljunk otthon, melynek jótékony, hasznos termékét a talajba visszaforgatva majd növényeink meghálálják.

A komposztálás olcsó és környezettudatos módja a kerti és a konyhai hulladékok újrahasznosításának, azonban az, hogy mi a komposztálható és mi az, ami nem, nem mindig teljesen egyértelmű. Ezt most bemutatjuk Nektek!

Ilyen anyagokat tehettek bele:

Konyhai, háztartási hulladékok:

– Gyümölcs, zöldség héja, szára, levele, csutkák, romlott termés

– Hervadt virág, használt virágföld

– Kávézacc, teafű, fűszer-és gyógynövények, teafilter (ha nem tartalmaz műanyagot)

– Tojáshéj (megfelelően felaprítva) 

– Kenyér, tészta (főleg, ha már száraz)

Kerti hulladékok:

– Lenyírt fű, lehullott falevél

– Szárított fű

– Kerti növények

– Ágak, gallyak, fanyesedékek, fakérgek (nagyobb darabok megfelelően felaprítva)

– Fertőzésmentes zöldhulladék

– Növényevő állatok ürüléke: hörcsög, csirke, nyúl, ló, tehén, kecske trágyája

– Vegyszermentes fűrészpor, faforgács: bármilyen faaprólék (ha nem rendelkezik bevonattal)

– Gyomnövények

– Avar

– Fahamu (kis mennyiségben)

Komposztba mértékkel helyezhető:

– Déli gyümölcsök maradékai (illóolaj és növényvédőszer tartalmuk miatt) 

– Fenyő-és tujafélék (gyanta és illóolaj tartalmuk miatt nehezebben bomlanak le)

-Tojástartó, hullámpapír, karton, nem színes újság, papírzacskó

Ilyen anyagokat NEM tehettek bele:

Általánosan érvényes elv az, hogy a szervetlen anyagok, a vegyszerezett növények és a húsfélék tilosak komposztáláskor.

– Nem lebomló anyagot tartalmazó anyagok (üveg, építési hulladék, gyógyszer, elem, tisztítószer, kompozit anyag – forgácslap)

– Nagyobb méretű faágak és fatörzsek 

– Kozmetikai törlőkendő, papír zsebkendő, szalvéta, vattapamacs, pelenka (fertőzésveszély miatt)

– Ételmaradék, csont, kolbászhéj, chips (lebomlanak, de növelik a bűz keletkezésének esélyét és egészségügyi kockázatot jelentenek)

– Növényi zsiradék, használt olaj (vigyük inkább használt olajgyűjtő helyre!)

– Vegyszerrel kezelt zöldségek, gyümölcsök

– Beteg vagy fertőzött növények

– Húsmaradékok (könnyen büdössé válnak, odavonzzák a kártevőket és az állatokat)

– Tejtermékek (könnyen büdössé válnak, odavonzzák a kártevőket és az állatokat)

– Péksütik (odavonzzák a kártevőket és az állatokat)

– Cigarettacsikk (mérgező anyagokat tartalmaz)

– Hús-és mindenevő állatok trágyája (fertőzésveszély miatt nem szabad komposztba tenni)

– Festett vagy vegyszerrel kezelt fa

– Csávázott vetőmagok

– Színes újságok, nyomtatványok

– Szén hamu (kátrányt tartalmaz) 

– Szennyvíz

Ilyen arányokat tartsatok

A komposztálás során a komposztba kerülő anyagok tartalmaznak szenet és nitrogént, viszont nem egyenlő arányban. A szén az energiaforrás a komposztálást végző mikroorganizmusoknak, gombáknak, korhadékevőknek, a nitrogén pedig a fehérjék alapja, ami a mikroorganizmusok szaporodását és testük építését segíti.

Megfelelő aránynak azt nevezzük, amikor egyikből sem keletkezik felesleg, nem akadályozza a többlet anyag a komposztálást, vagy nem keletkeznek kellemetlen szagok. Ha sok a nitrogén, a komposztból szagok kezdenek el terjengeni a felszabaduló ammónia és egyéb bűzös gázok miatt. Ha túl sok a szén, talán el sem indul a komposztálás folyamata. Az ideális szén-nitrogén arányt úgy tudjuk elérni, ha 3 rész magas nitrogéntartalmú zöld konyhai hulladékhoz 1 rész magas széntartalmú barna hulladékot adunk, majd pedig rétegezzük a barna és zöld részeket.

Milyen gyakran forgassuk?

4-6 hetente, vagy akkor, ha túl nedves a komposzt, vagy szagot áraszt.

Mérjem-e a komposztom hőmérsékletét?

Nem szükséges, de sok mindent jelezhet számodra a mért hőmérséklet. A komposzt ideális hőmérséklete 55-70 fok között alakul. Legalább 55 fok kell a csírátlanodáshoz és legfeljebb 70 fokot képesek elviselni a leghasznosabb mikroorganizmusok. Magasabb hőmérséklet esetében termofil baktériumok jelennek meg és akár bűzt is áraszthat a komposzt, illetve fennáll az öngyulladás veszélye.

Mikor van kész a komposztom?

Ha a komposzt szerkezete laza, morzsalékos, színe sötét (barnás-fekete), friss erdőtalajra emlékeztető illata van, földszerű a kinézete, és eltelt 8-12 hónap a komposztálás kezdete óta, akkor már sejthetjük, hogy érett komposzttal állunk szemben.

Hogy teljes bizonyossággal mondhassuk, elkészült a komposzt, végezzük el az úgynevezett zsázsa tesztet.

Zsázsa teszt:

Az érett komposztot tegyük egy kis cserépbe, nedvesítsük meg, majd tegyünk bele zsázsa magot (esetleg mustármagot). Ha pár napon belül a nedvesen tartott komposztban a magok kicsíráznak, akkor a komposztunk elég érett.

Tipp – pihentetés:

Ahhoz, hogy a komposzt teljesen csíramentes legyen érdemes több komposztkeretet felállítani és az érett komposztot az első év után pihentetni további egy évig, majd csak ezután kitermelni. Így biztosan nem fog gazosodni a felhasznált komposztunk.

Kedves Olvasóink! A Komposztálás Otthon sorozatunk negyedik fejezetét olvashattátok.  A következő, s egyben utolsó részben bemutatjuk Nektek, hogy milyen problémák merülhetnek fel a komposztálás során.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály

4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

Forrás: futureofdebrecen.hu