Boros Anita ismertette, hogy az Országgyűlés kedden tárgyalta a hulladékgazdálkodás módosításáról szóló javaslatot. A törvénytervezet egy olyan modellre áttérést céloz, amelytől egyrészt az ország megtisztulását, másrészt a hulladékgazdálkodás egységesedését várják, és amelyben a folyamat végtermékeként keletkező hulladék fokozatosan átalakul és új szerepet tölthet be (másod)nyersanyagként az újrahasznosítás, újrafelhasználás során.

Magyarország a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra, ezért a kormány olyan hulladékgazdálkodási rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot. A hazai hulladékgazdálkodási ágazat stratégiai megújítására azért van szükség, hogy a keletkező hulladék visszakerülhessen a gazdaságba és ott hasznosuljon.

1970 és 2017 között megháromszorozódott a nyersanyagok éves globális kitermelése. Az EU-ban jelenleg fejenként 16 tonna anyagot használunk fel, amelyből hat tonna hulladékként hagyja el a gazdaságot, a globális hulladék mértéke 2050-re várhatóan 3,4 milliárd tonnára nő. 

Boros Anita kiemelte, hogy a települési hulladék esetében 2035-re 65 százalékos közös uniós újrafelhasználási célértéket határoztak meg, a csomagolási hulladék esetében pedig 2030-ra a 70 százalékos közös uniós újrafeldolgozás elérése a cél.

Minden településen gyűjtőpontokat akarnak létrehozni, bevezetnék az úgynevezett visszaváltási rendszert is, mert szeretnék elérni, hogy több csomagolási hulladékot váltsanak vissza és az indítvány szigorúan szankcionálja az illegális hulladéklerakást. 

Az állam a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét rábízná egy koncessziós társaságra, amely vállalja, hogy az unió által meghatározott, évekre lebontott célszámokat teljesíti, nem emeli a szolgáltatások árát és elvégzi a szükséges beruházásokat.