A konkrét bejelentések között ott volt több podcast elindítása (többek között a DC Comicstól és a Barack Obama – Bruce Springsteen párostól). A podcastok területén fontos lépés, hogy elindul a Spotify Audience Network, ami a marketingszöveg szerint “a podcastokban megszólaló hirdetések új korszakát” jelenti. Ez egy audio alapú marketing “piactér”, ahol a hirdetők a Spotify többféle tartalma (saját podcastok, reklámokkal megszakított zenehallgatás) mellé helyezve is elérhetik a közönséget; a jövőben pedig a külső készítésű podcastokba is lehet majd reklámokat elhelyezni, akár a platformon kívül is (mint a TechCrunch megjegyzi, meglehetősen kevés a konkrét részlet ezekben a bejelentésekben).

Bejelentették továbbá, hogy még idén jön a Spotify HiFi, amivel az egyik leggyakrabban elhangzott felhasználói kérést teljesítik. Az biztos, hogy a veszteségmentes zenehallgatás csak az előfizetőknek lesz elérhető, de az nem derült ki, hogy ezért felárat kell-e fizetniük. További hír, hogy 80-nál több újabb országban lett elérhetővé a Spotify: ez az eddigi legnagyobb piacbővítésük, több mint egymilliárd potenciális új felhasználóval.

A fentiekhez képest nem hangsúlyozták nagyon, de a Music Business Worldwide felhívta a figyelmet arra, hogy az említett eseményen elhangzott: immár naponta több mint 60 ezer új szám kerül fel a Spotify katalógusába. Majdnem két éve sokakat megdöbbentett a korábbi ilyen adat, ami kicsit kevesebb mint napi 40 ezerről szólt. Mint a MBW írja, nemcsak az új zenék napi mennyisége nő, hanem még a növekedés üteme is gyorsul. Tavaly novemberben érte el a Spotify katalógusa a 70 millió zeneszámot, 2021 végére várhatóan már a 90 milliót is meg fogja haladni. Sok szó esett arról, hogy ez a helyzet azt követeli, hogy a zenészek mindent megtegyenek azért, hogy az elképesztő dömpingben megszerezzék és fenntartsák a figyelmet. Emellett az elképesztő mennyiségű új zene vezet ahhoz, hogy lehetetlenség már jól ellenőrizni ezeket, és a csalók, akik ezzel visszaélnek, akár milliókat is kereshetnek kiszivárogtatott, nem hivatalos zenék feltöltésével.

A Spotify szerint 2020 végén kb. 8 millió alkotó volt jelen a platformon (ebben benne vannak a podcastkészítők is, de a túlnyomó többségük nyilván zenész). Az alapító Daniel Ek többször hangsúlyozta már, hogy szeretnék, hogy közülük minél többen megélhessenek az alkotásból. Mint mondta, most 7500 zenész van, aki a platformon évi legalább 100 ezer dollárt (29,6 millió forintot) keres; a számuk a négy évvel ezelőttihez képest 80%-kal nőtt.

Arról, hogy hosszú távon hogyan képzeli az audio tartalmak előállításának monetizálását, Daniel Ek a Verge-nek adott interjújában beszélt részletesen. Szerinte a következő tíz évben a rádióhallgatás “összeomlása” várható, és az audiohallgatás túlnyomórészt on-demand szolgáltatásokra megy át (reméli, hogy sok felhasználó számára ez a Spotify lesz). Ezzel párhuzamosan ezek a platformok jóval szofisztikáltabbak lesznek, például a célközönség meghatározása, elérése vagy az interaktivitás terén. (Ez a szofisztikáltság jellemzően a minél kiterjedtebb adatgyűjtéssel és -elemzéssel érhető el; az interjú kitér erre, de Daniel Ek csak néhány általánosságot mond arról, hogy “nagyon-nagyon komolyan veszik” az adatvédelmet.)

A monetizálásban is a szofisztikáltság növekedését várja Daniel Ek. Szerinte ez három fő pilléren nyugszik majd: a reklámok, az előfizetések mellett az a la carte opció is ott lesz (vagyis az, hogy egy rajongó nem kizárólag általában minden zene eléréséért fizet, hanem ezen felül a kedvencétől származó extra tartalmakért is, legyenek azok exkluzív felvételek, koncertjegyek vagy pólok).

Szerinte ezeknek együtt kell működniük. Még a reklám és az előfizetés sem zárja ki egymást (például előfizetők is találkozhatnak szponzorált tartalmakkal a podcastokban). Mint mondja, régen a tévéadóknál élesen elváltak a reklámokból élő csatornák és az előfizetésért nézhető kábeltévék, de azóta kiderült, hogy a legjobb felhasználói élményt a kettő keveréke nyújtja. Így lehet, hogy vannak előfizetők, akik nem viselik el a reklámokat, de vannak, akik igen, és a jó szolgáltatás meg tudja majd különböztetni a kétféle felhasználót.

Amióta a Spotify beszállt a podcastok területére, és rengeteg pénzt költött cégek felvásárlására és exkluzív szerződésekre népszerű személyiségekkel, kérdés, hogy megérte-e mindez. Daniel Ek a Verge kérdésére azt mondja, hogy nem az izgatja őket közvetlenül, hogy a csak náluk megtalálható népszerű podcastok hallgatóiból rövid távon előfizetők legyen. Mint mondja, a zenében sem úgy működött a dolog, hogy az emberek egy reggel arra keltek, hogy “na, keresek egy előfizetéses stream szolgáltatást”. Az érdekelte őket, milyen lehetőségek vannak a zenehallgatásra. Ha rátaláltak a Spotify-ra, és aztán egyre több mindent fedeztek fel abból, ami a platformot különlegessé teszi (pl. az ajánló rendszert), akkor végül egyértelmű lett számukra, hogy érdemes fizetni érte.

Ehhez hasonlóan az egy-egy népszerű, csak a Spotify-on elérhető podcast miatt érkező felhasználókat először arra kell rávezetni, hogy mennyi minden található még a platformon, és milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt. A felhasználók (és az alkotók) megtartása végső soron az előfizetők növekedéséhez vezet majd. Mindenesetre az már most látszik, hogy egy átlagos Spotify-felhasználó jóval több podcastot hallgat, mint korábban. (Aminek egyébként a zeneiparban nem örülnek; sokan úgy érzik, azért próbálja a Spotify a podcastok felé terelni a felhasználóit, mert azok után nem kell jogdíjat fizetnie. Erről az interjúban nem esik szó.)

Daniel Ek beszélt arról is, hogy – bár évek óta keringenek ilyen híresztelések – nem akarnak beszállni a hardvergyártásba, hanem az a céljuk, hogy minél több eszközön jól működjenek a Spotify szolgáltatásai.

Rónai András/dalszerzo.hu