A tudományos tanácskozás márciusban az elmélet és praxis, intézményi keretek, oktatás és örökségesítés témakörét járta körbe, az áprilisi esemény középpontjában a tánckultúra antropológiája és művészetelméleti kontextusai álltak, kitérve a táncantropológia és a művészetelméleti megközelítések közös pontjaira, ugyanakkor az előadások az elméleti problémák mellett a gyakorlati alkalmazással is foglalkoztak.

A Csokonai Fórumban május 31-június 1. között tartott zárórendezvényen a tradicionális tánckultúra antropológiája volt a kiemelt téma. Előadások hangzottak el a városi közösség tánckultúrájáról, a színpadi néptáncművészetről, a történettudományi, néprajzi és antropológiai módszerek alkalmazásáról, és arról is, hogyan épülhet be a 21. századi köznevelésbe a tánc mint művelődéstartalom.

A márciusban indult szakmai program ötletgazdája Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója, aki az események szakmai-tudományos megszervezésére Kavecsánszki Mátét, a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Néprajzi Tanszék oktatóját, tánckutatót kérte fel.

- Nyolc nap, három konferencia, 43 előadás – sorolta a számszerű adatokat zárszavában Kavecsánszki Máté.

A DE BTK Néprajzi Tanszék adjunktusa kiemelte, hogy a szakmai találkozókon a tanszék tánctudományi műhelyéhez kötődő kutatók és intézmények mellett képviseltette magát – többek között – az ELKH-DE Néprajzi Kutatócsoport, az Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, illetve a Magyar Etnokoreológiai Társaság is. 

- A közös munkának köszönhetően olyan szellemi műhely jöhetett létre, ami lehetőséget teremtett a legújabb kutatási eredmények bemutatására, és amely a jövőben is biztosítja a tudományterületen működő oktatók-kutatók szakmai együttműködését – hangsúlyozta Kavecsánszki Máté.

- Az ötlettől a megvalósulásig hosszú idő telt el, de végül kiváló partnerekkel egy teljesen új környezetben, a Csokonai Fórumban sikerült megrendezni az elméletre és gyakorlatra alapozott, egyben a képzők képzését is megvalósító, regionálisan egyedülálló szinergiát – mondta Gemza Péter igazgató.

A konferencia keretében újította meg tudományos-szakmai együttműködését a DE és a Magyar Etnokoreológiai Társaság.

- Az utóbbi években felerősödött az igény a bölcsészképzésen belül a művészetek oktatása iránt, ezért is tervezi az egyetem egy olyan kabinet létrehozását, ami különböző területeken támogatná az alapkutatásokat, elősegítve ezzel, hogy hosszú távon komoly művészeti képzés jöhessen létre a Debreceni Egyetemen – mondta Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja.

A három konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazó kötet magyar, angol és román nyelven várhatóan 2023 őszén jelenik meg, a könyvbemutatót pedig a tervek szerint a tudomány hónapja keretében rendezik a Debreceni Egyetemen.

A program az Interreg V-A Románia-Magyarország Együttműködési Program részeként, a ROHU446 – EduCultCentre, a „Román-magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” elnevezésű projekt keretében valósul meg a Csokonai Színház szervezésében. A rendezvény társszervezője a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Néprajzi Tanszéke. A konferenciák megrendezésében együttműködő partnerként vett részt a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (második konferencia), valamint a Magyar Etnokoreológiai Társaság (harmadik konferencia).

Sajtóközpont - BZs