Pócsi István professzor az Asperfest19 (International Aspergillus Meeting) záró előadását, a Pontecorvo Lecture-t tartotta Innsbruckban. (Az előadást Guido Pontecorvo világhírű, olasz származású genetikusról nevezték el, aki kutatásaival a gének szerkezete, szerveződése területén alkotott maradandót. Vizsgálataihoz az Aspergillus nidulans penészgombát használta modellszervezetként). Az előadót hagyományosan a tudományterület meghatározó nemzetközi képviselői (Aspergillus Genomes Research Policy Committee) választják ki. Ez az életmű elismerése is egyben. 
 

-    Nagyon megtisztelő volt számomra a felkérés. Ez egy óriási szakmai elismerése az eddigi munkámnak, ugyanakkor inspiráló is, új feladatokra, új célok elérésére sarkall. A Debreceni Egyetemen több mint húsz éve foglalkozunk gomba stresszbiológiai és transzkriptomikai kutatásokkal, és számottevő eredményeket sikerült elérnünk ezen a területen. Jelentős nemzetközi kapcsolatrendszert alakítottunk ki, nagyszámú külföldi szakemberrel dolgozunk közösen, az együttműködés, az állandó tudásmegosztás, a koordinált kutatások elengedhetetlenek az eredményes munkához – mondta a hirek.unideb.hu-nak Pócsi István, a DE TTK Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

A professzor ismertette: kutatócsoportjuk elsősorban a penészgombákban vizsgálja a stresszhez való alkalmazkodást, azok stresszválasz-rendszerét.

-    Az élőlényeknél a mindennapi élet része a stressz. Ez nem feltétlenül negatív, hiszen a stresszhelyzetekre adott reakció, az ehhez való sikeres adaptáció új dolgokat eredményez. A környezet a mikrobák számára is rohamosan változik, amihez nekik is alkalmazkodniuk kell. Azt vizsgáljuk, hogy ez a penészgombáknál hogyan történik. A kutatás célja, hogy mélyebben megértsük, feltárjuk, és így befolyásolni tudjuk ezt a folyamatot – tette hozzá Pócsi István. 

A kutatások ipari és gyógyszerfejlesztési szempontból is lényegesek lehetnek. Ipari organizmusoknál a cél a stressztűrés fokozása, a gyógyszerfejlesztésnél pedig a stressztűrés gyengítése, például az embereket megbetegítő penészgombák esetében. 

-    A kutatások két irányba haladhatnak attól függően, hogy erősíteni vagy gyengíteni akarjuk a gombák stressz válaszát. Vizsgálataink során több olyan génre bukkantunk, amivel erősíteni lehet a gombák stressztűrését, aminek ipari jelentősége lehet. A stressz tolerancia csökkentése pedig akár új gyógyszer-támadáspontok felfedezéséhez vezethet – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem professzora.

Az eddig elért eredményekre alapozva hozták létre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával működő ELKH-DE Gomba Stresszbiológiai Kutatócsoportot, amelyben a stresszválasz-rendszer elemeit abból a szempontból vizsgálják, hogy a jövőben milyen támadáspontok lennének lehetségesek a gombaellenes szerek fejlesztése szempontjából. A Debreceni Egyetem kutatói jelentős eredményeket értek el többek között a stresszválasz-rendszert koordináló transzkripciós faktorok felfedezése területén, illetve a gombák sejthalál folyamatainak a megismerésében. Pócsi István a nemzetközi konferencián Omics-based Aspergillus stress biology című előadásában beszámolt a két évtizede zajló vizsgálatok eredményeiről, emellett összegezte a jelenleg folyó, illetve tervezett gomba stresszbiológiai kutatásaikat.

Sajtóközpont - CzA