A bár a focit mindig mindenhol hasonló regulákkal játsszák, a régi időkben a téren voltak egészen speciális, íratlan szabályok.

1. Nem volt játékvezető
A “bíró” általában az volt, aki a labdát hozta. Az ő szava döntött a vitás helyzetekben, máskülönben felkapta a labdát és hazament vele.

2. Nem volt meghatározva, hogy mikor ér véget a meccs
A játék akkor ér véget, amikor mindenki elfáradt, vagy amikor lement a nap. Esetleg akkor, amikor lekiabált az anyja annak, akié a labda volt, hogy ideje felmennie vacsorázni.

3. Őrült eredmények
Mindig potyogtak a gólok. Általában a meccs 23-22-es, vagy hasonló végeredménnyel ért véget.

4. A legducibb ember volt a kapus
Ritka volt az, hogy valaki a kapuba akart volna állni. Általában a legkövérebb srácot állította mindkét csapat a kapuba, aminek két oka volt. Egyrészt nem tudott túl gyorsan futni, nem bírta úgy szusszal. Másrészt ő takarta ki a kapuból a legnagyobb részt.

5. Nem volt szabad felbosszantani azt, akié a labda
Ha a labda tulajdonosát valaki megsértette, vagy megrúgta, akkor véget ért a játék. Felkapta a lasztit, és hazáig meg sem állt vele.

6. Nem minden szabálytalanság volt szabálytalanság
A vitás szabálytalanságok esetén csak akkor járt szabadrúgás vagy büntető, ha azzal mindenki egyetértett.

7. Nem volt kint sehol
A pályának nem voltak határai, sem oldalt, sőt, akár a kapu mögött sem. A fal egy megbízható játékosnak számított, akivel remekül lehetett kényszerítőzni.

8. A csapatok létszáma nem feltétlenül volt egyenlő
Sokszor megesett, hogy nem volt egyenlő a csapatok létszáma. Aki kihívást akart, az a létszámhátrányos csapatban játszott.

9. Büntető előtt lehetett kapust cserélni
Bár a legkövérebb srác volt általában a kapus, büntető esetében viszont általában kapuscsere történt. Ilyenkor a legfürgébb, legnyurgább fiú állt a kapuba.

10. Nem volt keresztléc
A legtöbb vitás eset abból adódott, amikor a labda két fa között utat talált a kapuba, de viszonylag magasan. Ilyenkor az számított, hogy milyen magas volt a kapus: ha volt sansza elérni a labdát, de nem tette, akkor az gólnak számított. Egy-egy ilyen esetből persze hosszú perceken át tartó viták keletkeztek.

11. A labda tulajdonosa dönt a csapatok elosztásáról
Mindig, minden tekintetben a labda tulajdonosa volt a főnök. Általában ő döntötte el, hogy ki melyik csapatban játszik. Ha választani lehetett, akkor ő választotta az első játékost.