A Föld körüli pályán keringő naperőművekkel egy ideje Kína és az USA is aktívan foglalkozik, a tervek szerint pedig hamarosan az Európai Űrügynökség is belekezd a saját projektjébe.

A 22 tagországból álló ügynökség az ESA tagállamainak miniszteri szintű találkozóján készül beterjeszteni a javaslatot, amelyben forrásokat kérnek a SOLARIS projektre. Ettől azt várják, hogy elkezdhetik a gyakorlatban is feltérképezni az alacsony Föld körüli pályán megépítendő naperőmű megvalósíthatóságát, annak előnyeit, kockázatait és lehetséges kereskedelmi bevezetését is. Ahogy arra az ESA a közleményében rámutat, az űrben termelt napenergia a jövőben hatékonyan egészítheti ki a földi megújulóenergia-termelést, amely nagyon fontos lépés lehet a dekarbonizáció szempontjából.

Az űrben keringő napelemfarmokkal kapcsolatban jellemzően két nagy kihívás merül fel: az egyik, hogy ilyen, több száz kilométeres távolságra a jelenlegi technológiával csak borzasztóan nagy energiaveszteség mellett lehet továbbítani a megtermelt energiát, a másik pedig, hogy a hatalmas kiterjedésű naperőművet robotokkal kéne felépíteni a világűrben - ilyen jellegű projektre pedig mindeddig még nem volt példa. Az első feladat tekintetében az ESA már nem teljesen a nulláról indul, hiszen ahogy arról a The Register beszámolt, az Airbus szeptemberben sikeresen demonstrálta a vezeték nélküli átviteli technológiáját, amelynek során mikrohullámokkal továbbították a energiát, igaz, egyelőre csak 36 méterre. Az Európai Űrügynökség törekvéseit segítheti az is, hogy Nagy-Britannia önállóan már jóval korábban belekezdett egy hasonló projektbe, így ők mostanra már komplett tervekkel rendelkeznek egy űrbeli naperőmű megépítésére.

A november 22-én és 23-án tartott találkozón nem ez lesz a legfontosabb téma, hiszen az ESA elsősorban azt szeretné elérni az államok tisztségviselőinél, hogy kezdjenek bele a FutureNAV néven futó program megvalósításába, amellyel a jelenlegi műholdas navigációs hálózatot fejlesztenék tovább. Ahogy arra az űrügynökség emlékeztet, Európa a Galileo valamint az azt kiegészítő EGNOS rendszereknek köszönhetően már rendelkezik saját helymeghatározó rendszerrel, ennek képességeit bővítenék FutureNAV program keretében. Az elképzelés szerint az új projektben a műholdakat az eddiginél jóval közelebb, alacsony Föld körüli pályán állítanák pályára, ami jobb beltéri lefedettséget biztosítana és a rendszer a jeleket zavaró tényezőkkel szemben is ellenállóbbá válna. Az ESA emlékeztet rá, hogy a navigációs piac évente mintegy 150 milliárd eurós iparágnak számít és világszerte mintegy 6,5 milliárd eszköz kapcsolódik a műholdakhoz, vagyis a rendszer fejlesztése meglehetősen profitábilisan kivitelezhető.

Az űrügynökség a FutureNAV-on kívül egyéb, a helymeghatározást érintő javaslatokkal is készül a november végi találkozóra: a GENESIS program keretében minden eddiginél pontosabban térképeznék fel a Föld formáját, míg a Moonlight projekttel a telekommunikációs és navigációs képességeket a Holdra is kiterjesztenék, aminek a készülődő emberes Hold-missziók miatt van különösen nagy jelentősége.