Hetven éve, 1952. november elsején a csendes-óceáni Marshall szigetcsoporthoz tartozó Eniwetok-atoll felett felvillant apokaliptikus fény, majd az azt követő irtózatos hő- és lökéshullám ereje még azokat a tudósokat és szakembereket is sokkolta, akik részt vettek a világtörténelem első kísérleti atomrobbantásán, az 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében végrehajtott Trinity kódnevű szupertitkos műveletben. A 10,4 megatonna erejű Ivy Mike detonációja minden képzeletet felülmúlt: a világtörténelem első termonukleáris robbanóeszköze szabályosan leradírozta a térképről az Elugelab nevezetű korallszigetet, hat méter magas cunamit indított a szárazföld felé, és teljesen elpusztította a tágabb környék élővilágát. Az első hidrogénbomba felrobbantása új menetet szabott a hidegháború és a két szuperhatalom, az Egyesült Államok, valamint a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési versenynek.

Egy magyar "marslakó", aki megalkotta Amerika hidrogénbombáját

Az 1949. augusztus 29-én végrehajtott első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás híre sokkszerűen érte a Fehér Házat. Harry Truman amerikai elnök - aki 1947-ben meghirdette a feltartóztatás doktrínáját -, azonnal megértette, hogy az Egyesült Államok atommonopóliumának megszűnése felborítja a két szuperhatalom közötti globális erőegyensúlyt, vagyis Amerika addigi, az elrettentésen alapuló erőfölényét a Szovjetunióval szemben.

Az erőfölény helyreállításának elsődleges eszközévé a magfúzió elvén alapuló termonukleáris fegyver, a hagyományos atombombánál sokkal nagyobb pusztítóerővel rendelkező hidrogénbomba kifejlesztését tette meg a Truman-adminisztráció. Az amerikai termonukleáris bomba megalkotásának egy, az Egyesült Államokba kivándorolt magyar elméleti fizikus, Teller Ede vált a kulcsfigurájává.