Nirmal Purja nepáli hegymászóra 2019-ben figyelt fel a világ, miután serpákból álló csapatával 189 nap alatt sikerült megmásznia a Föld tizennégy legmagasabb hegycsúcsát. Emberfeletti teljesítményével Purja számos rekordot megdöntött, ám a története ezzel nem ért véget. 2021 januárjában véghezvitte azt, ami korábban senkinek sem sikerült: télen, oxigénpalack nélkül meghódította a K2-t, legújabb, idén májusban elért rekordja pedig, hogy mindössze nyolc és fél nap alatt megjárta a Kancsendzönga, az Everest és a Lhoce csúcsát. A gurkhából elit kommandóssá, majd magashegyi expedíciós hegymászóvá vált Nirmal Purjával lehetetlen küldetésekről, izgalmas felismerésekről, csúcsdöntögetésről és a nagy hegyek védelméről beszélgettünk. 

Nirmal Purja Nepálban, a Dhaulagiri Himalája körzetben született, de gyermekkorát a síkvidéki Chitwanban töltötte. Kiváló sportoló kamaszként az egyetlen álma az volt, hogy apja és bátyjai nyomdokaiba lépve csatlakozzon a Brit Hadsereg gurkha hadtestéhez. Eltökéltsége már a kiválasztásra való felkészülés alatt megmutatkozott: a híres Doko kihívásra például úgy edzett, hogy kövekkel megpakolt bambuszkosárral a hátán futott hegynek fel nap mint nap, mígnem sikerült 46 percen belül teljesítenie az 5 kilométeres távot.

Purja tizennyolc évesen lett a gurkha alakulat tagja, majd hat év szolgálat után még feljebb akart lépni, ezért 2009-ben jelentkezett a Brit Hadsereg egyik elit egységébe, a Különleges Hajóalakulatba (SBS, Special Boat Service), mely túlnyomórészt a brit királyi tengerészgyalogság kommandósaiból áll és titkos rajtaütésekre specializálódott. Fél éven át tartó embert próbáló kiképzéseket követően végül ez az álma is teljesült, így ő lett az első gurkha, akit beválogattak különleges tengeri szolgálatra. 

„A Különleges Erőknél folyton szekáltak a társaim, hogy nepáli létemre nem jártam még nagy hegyeken, és ezzel bogarat ültettek a fülembe. Így hát 2012-ben az egyik eltávom alatt megindultam az Everest alaptáborába, és annyira magával ragadott az élmény, hogy Katmanduba visszatérve győzködni kezdtem a hegyi vezetőmet, tanítson meg az igazi hegymászásra. Nem sokkal később útnak indultunk és feljutottunk a Lobuche csúcsára (6119 m – a szerk.) a keleti oldalon. Ez volt az első magashegyi kalandom, és innentől kezdve nem volt megállás” – mesélte Nirmal Purja a Forbes.hu-nak.