A hajdúszoboszlói férfi több, jól működő céget irányított, melyek jogellenes bérkifizetési gyakorlatot folytattak. A minimálbérre bejelentett dolgozók ugyanis külön borítékban kaptak fizetést, anélkül, hogy munkáltatóik megfizették volna a tényleges munkabérük utáni közterheket. A vállalkozások tényleges vezetőjeként a férfi összesen 20 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állam költségvetésének.

A vádlott irányítása alatt fuvarozási, kereskedelmi és vendéglátóipari területen működő több társas vállalkozást hoztak létre, melyek sikeresen működtek. A nagyvállalkozó Magyarországon élt, de közben azt a látszatot keltette, hogy felszámolta hazai életét és külföldön telepedett le, az Egyesült Arab Emírségekben lakást vett és vállalkozásokat alapított, de ezek a valóságban nem működtek. Ezzel a férfi azt a látszatot keltette, hogy belföldön nem kell adót fizetnie. Az irányadó nemzeti adószabályok alapján ugyanis az osztalékok kifizetését 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

Ezzel a módszerrel öt vállalkozás a férfi részére 2017 márciusa és 2019 decembere között összesen 7,3 milliárd forint osztalékot fizetett ki, ami után összesen 1,1 milliárd forint adót kellett volna bevallaniuk a kifizető cégeknek.

A férfi azért, hogy leplezze a különböző cégekből kivett adózatlan nyereség bűnös eredetét, különböző külföldi bankszámlák között átutalásokat, pénzváltásokat és befektetéseket végzett, ezzel a módszerrel összesen több mint 700 millió forintot mosott tisztára.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatóságának több éves nyomozása során az okozott vagyoni hátrányból több mint 868 millió forint megtérült. 

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség a tettét beismerő vállalkozót súlyosabban minősülő költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A főügyészség a cégekben közreműködő további négy személlyel és egy elkövetésben segédkező ügyvéddel szemben is vádat emelt. A vállalkozóval és az ügyvéddel szemben végrehajtandó börtönbüntetés, emellett pénzbüntetést és foglalkozástól eltiltást, a többi cégvezetővel szemben enyhébb büntetések kiszabását indítványozta. A főügyészség emellett arra is indítványt tett, hogy a Debreceni Törvényszék a bűncselekményekkel érintett cégekkel, mint jogi személyekkel szemben alkalmazható szankcióként pénzbírságot szabjon ki.