Palotai Zsolt neve összefonódott az underground zenei élet meghonosításával, a Tilos az Á és a Tilos Rádió elindításában is közreműködő DJ Palotai harminc éve meghatározó szereplője a Tilos Rádió műsorainak. Halála napján megkapta a Pro Cultura Urbis díjat,  melyet a zenei életében végzett több évtizedes munkásságáért, a magyar underground kultúrára gyakorolt megkerülhetetlen hatásának elismeréseként kapott. 

Palotai Zsolt 1961 május 28-án született Győrben, édesapja az öt éve elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, később játékvezető. 1967 és 1979 között a győri Bartók Béla Zenei Általános Iskola tanulója, majd a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1980-85 között a budapesti Testnevelési Főiskola, 1987 és 1989 között pedig a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola hallgatója. 1989-től 91-ig a Tilos az Á klub művészeti vezetője volt. Ekkoriban a punk, a rock, a hiphop, a jazz, az ethno műfajok laza egyvelegéből mixelt. 1991-től a Tilos Rádió zenei főszerkesztője.

A napokban jelent meg egy interjú Palotaival az Rtl.hu oldalon, melyben részletesen beszél mellőzéséről és a mai zenékről.

"Volt egy kimutatás, hogy mi a legnagyobb különbség a 2000-es évek zenéi meg a mostaniak között. Hát kérlek szépen, az, hogy ma sokkal szomorúbbak a zenék. Nincs jövő. Ezt érzed.  Az ember azért ember, mert van együttműködés, de itt már semmilyen együttműködés nincs, csak a pusztítás és a düh. Mintha csak a rajongás lenne, vagy a gyűlölet. Pedig a szeretet sokkal erősebb."

A beszélgetésben arról is beszél, mi változott a társadalomban a kilencvenes évek  óta, és nem csak a zene lett sablonos, hanem a közönség igénye is. 

"Akkor a jelszó az volt, hogy mutass valami újat, ami még nem volt. Most a jelszó az, hogy lehetőleg ugyanaz legyen mindig. Én azt szeretem, ha több órán át tudok játszani, hogy sokféle zenét mutathassak. Egy óra nekem kevés, éppen belemelegednék, amikor vége van. Az új generációs DJ-k pedig negyven percet játszanak, és azalatt hallasz 80 zenéből 20-30 másodperceket. Azt mondják, hogy ez azért van, mert nem azért jönnek az emberek, hogy meghallgassanak egy zenét, hanem elég csak felidézni. Mert úgyis egész nap ezt hallgatják, és nekik az a húsz másodperc bőven elég. Nagyon gyorsan kell játszani, és gyorsan vége is van, mert megunják az emberek. Közben meg teljesen egysíkú minden, minden zene hasonló vagy ugyanolyan. Még a bulikon is, ha egy-egy előadót hallgatsz, ahol elkezdi, ott is fejezi be. Tehát mintha egy zenét játszana egy órán keresztül, nincsenek hullámhegyek és -völgyek. Régebben egy zenei producer, ha csinált egy zenét, akkor még egy olyat nem készített, mert már csinált olyat. Most pedig addig klónozzák a zenéket, amíg csak lehet."

Palotai Zsolt hatvankét éves volt. 

 A teljes beszélgetés ITT található

Fotók: Palotai Zsolt Facebook oldala