A rövid felvezető kérdésekből kiderült, hogy Igor a sörrel és a borral szemben az üdítőket részesíti előnyben, hiszen nem fogyaszt alkoholt. Ez a történet egészen gyerekkoráig nyúlik vissza, legszűkebb újvidéki baráti köréből többen már fiatalon így döntöttek. A gulyással szemben a csevapcsicsát választja, míg a piros Loki mez szintén közelebb áll a szívéhez a fehérnél.

A könnyed kérdések és válaszok után több témakörben, komolyabb vizekre evezett a beszélgetés. A délszláv háború szörnyűségei közvetlenül is hatással voltak Igor pályafutására, hiszen a harcok miatt nem utazhatott el a nemzeti csapattal a ’92-es barcelonai olimpiára. A Crvena Zvezda játékosaként két komoly sérülés is hátráltatta.

Az egyik egy komoly fejsérülés volt, amikor is egy védővel küzdött a labdáért, mire a montenegrói játékos a szituáció végén lendületből, ököllel megütötte Igort. Arccsonttörést szenvedett közel 6 hónap volt a rehabilitációja, melynek során rövid ideig az is kérdéses volt, hogy újra rendben lesz-e a látása az érintett szemére.

Hála Istennek minden jól alakult, az útja pedig Debrecenbe vezetett, de lehetett volna ez Dél-Korea is, hiszen onnan is érdeklődtek iránta 2004-ben. A Lokit rövid idő alatt nagyon megkedvelte, nem csak a csapatot, de a várost és a játékostársakat is. Az egykori „Nagy Lokiból” mindenkivel jó kapcsolatot ápol, sokat járnak össze és persze „kispályáznak” is. Aki olykor látja még a Szacsa, Zsombi, Tobe, Börni és Igor fémjelezte csapatot játszani biztosan fantasztikusan jó nosztalgikus érzés tölti el.

Bár több magyar csapatban is játszott Debrecenben igazi otthonra lelt, megfogta a város kultúrája és mentalitása. Kiemelte, hogy a cívisváros nagyon hasonlít szülővárosára, Újvidékre.

A beszélgetésen rengeteg kulisszatitkot megtudhattak a jelenlévők, nem is lehet mindent összefoglalni, hiszen egy olyan terjedelmű cikket talán ma már csak kevesen olvasnának el. Bánhatja, aki nem hallhatta élőben a jobbnál jobb válaszokat. Két fontos momentumot azonban még érdemes megemlíteni ebben a rövid beszámolóban. 

A Hajduk elleni 8-0-s sikerrel végződő párharc egyfajta nemzeti és erkölcsi elégtétel is volt számára, hiszen Splitben többen a nemzetisége miatt ócsárolták a lelátóról, míg a játékosok az első mérkőzés előtt nagyon lenézően beszéltek a Lokiról. Azótta biztos nem veszik a szájukra a cívisvárosi labdarúgókat...

Sokakat foglalkoztató kérdést is megválaszolt Bogdanovic: hamarosan beiratkozik az UEFA Pro Licence tanfolyamára, így néhány év múlva már nem lehet akadálya annak, hogy az első osztályban is vezetőedző lehessen. Saját bevallása szerint, megtisztelő számára, hogy sokszor szóba kerül a neve, mint a DVSC potenciális jövőbeni vezetőedzője, reméli egy napon méltó lesz a feladatra. Ezzel nem csak az ő, de jelen sorok írója szerint sok ezer szurkoló álma is valóra válik majd.

Jelenleg azonban a tanulás, a fejlődés foglalkoztatja és a Karcag csapatával szeretne elérni minél nagyobb sikereket, feljutni a másodosztályba. Az esemény végén tapsvihar, őszinte jókedv és sok remek sztori is felszínre került. Repültek a közös képek, hisszük, hogy tovább épült a debreceni szurkolói élet.

A debreceni foci legendája, rendkívül tehetséges edző, de ami mindennél fontosabb: egy igazán jó ember! Ő Igor Bogdanovic!

Az UD és a LOSZ mindenkit vár sok szeretettel a következő PFT-re, mely április 20-án 18:30-kor kezdődik! További részletek hamarosan!