Megoszlanak a vélemények a magyar városlakók körében arról, hogy mit kezdjünk az esővízzel, ám minden második ember a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal.

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Egy friss kutatás tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Emellett jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet. Öntözés mellett akár autómosásra is.

Hogyan lehet gyűjteni az értékes esővizet?

Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek, melyek „felokosíthatók”. Így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabbak a csapadékvíz tárolására és szikkasztására. Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez.

Vissza a természetbe!

Egy felmérés szerint a magyar városlakók 75 százaléka gondolja úgy, hogy további zöldfelületeket kellene létesíteni élőhelyükön. Emellett minden második válaszadó az esővíz tárolására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.

Jelenleg Budapesten átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.