Ránk tört az áprilisi nyár, a fák rügyei kipattantak, virágba borultak a parkok. Ez egyfelől szuper, másfelől viszont már dolgozhat a kertészkedni vágyókban az elkésettség érzése. Szerencsére nem eszik olyan forrón a kását. Van, amit szabadföldbe még csak ezután lehet vetni, és van, amit még most is palántázhatunk, mert ha szép idő lesz, úgyis behozza a lemaradást. Ezúttal nem a szabadföldi veteményről lesz szó, hanem arról, hogy mit tegyünk, ha csak egy kis teraszunk, erkélyünk, loggiánk van, amelyet szeretnénk felvirágoztatni.

Mérd fel a terepet!

Első lépésként érdemes felmérnünk termőhelyünk mikroklímáját. Ez a városban, például egy emeletes házban sokkal fontosabb, mint egy nagyobb kertben vagy a szántóföldön. Erkélyünk adottságaitól függően jelentősen korlátozódhat a beérkező napfény mennyisége, vagy épp túlzottan felforrósodhat a hely. Számolnunk kell a légmozgással és azzal is, hogy jut-e csapadék a növényeinknek, vagy mindig nekünk kell locsolnunk.

FONTOS! A cikkben szinte kizárólag ehető növényekkel foglalkozunk. Bár szeretjük a dísznövényeket is, a természethez és a fenntarthatósághoz sokkal közelebb visz, ha megtanuljuk, milyen munka van abban, míg az étel a tányérunkra kerül.

Az alapvető ismereteket megszerezhetjük egy kis megfigyeléssel, és esetleg egy hőmérőt is érdemes rendszeresíteni leendő kertünkben. Ha egyáltalán nem tudjuk, mitévők legyünk, rábízhatjuk a kérdés eldöntését a növényeinkre is: legyen az elültetett növények közt szárazságtűrő, nedvességkedvelő, olyan, amely a napot, és olyan is, amely a félárnyékot szereti. A szezon folyamán ki fog derülni, melyik növény érzi jól magát, és melyik átkozna el minket, ha tudna.

Alapszabály: a növényeknek három dologra van szükségük, talajra, vízre és fényre. A potmétereket lehet kicsit tekergetni, a körülményekhez megfelelő fajválasztással alkalmazkodni, de talaj, víz és fény nélkül nincs kertészkedés.

Túlságosan napos az erkélyem!

Ez a legjobb opciók egyike: ha valamiből több van, abból el lehet venni, fordítva viszont nem megy. A túlzott napsütést árnyékolással ellensúlyozhatjuk. Ezt többféle módszerrel megoldhatjuk, akár kreatívan is, de a legelegánsabb az, ha növényeket használunk erre a célra! Használjunk bátran futónövényeket, például hajnalkát vagy futóbabot!

Ha a forróság problémáját megoldottuk, akkor szinte bármi jöhet. Arra viszont figyeljünk, hogy vannak növények, melyek kifejezetten igénylik, hogy például a legmelegebb órákban árnyékban legyenek. Ilyenek például a leveles zöldségek, egyes salátafélék.

Vagy ne variáljunk, hanem ültessük be az erkélyt különféle szárazságtűrő fajokkal! Kezdetnek az illatos levendula és a rozmaring jó választás lehet! Fontos, hogy nemcsak a napos, de a túlzottan szeles, huzatos erkélyek esetében is inkább a szárazságtűrő fajok lesznek a nyerők, mert az intenzív légmozgás is gyorsan szárítja a talajt.

Nem elég napos az erkélyem

Ne ess kétségbe! Sötétebb, árnyékos helyen is meg lehet találni azokat a növényeket, melyeket eredményesen termeszthetünk. Fényt csiholni nem tudunk, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi fény érkezik be a kis birodalmunkba. A „nem elég napos” a teljes árnyéktól (itt sajnos nemigen tudunk majd kertészkedni, alternatíva lejjebb) egészen a napi 5–6 órás közvetlen napfényig terjedhet.

• Napi 3–6 óra napfény esetén próbálkozzunk gyökérnövényekkel (retekkel, sárgarépával, céklával, krumplival), egyes káposztafélékkel (brokkolival, karfiollal, karalábéval), spenóttal, zellerrel, bokorbabbal!
• Kevesebb mint napi 3 óra napfény esetén leveles zöldségekkel, fejes salátával, rukkolával, kelkáposztával és mángolddal!

Mit szeretnénk termeszteni?

Okoskodhatok arról, hogy mennyi napfény mellett mit érdemes ültetni, ha valakinek konkrét elképzelései vannak. Hogy ő márpedig csilipaprikát fog nevelni, és punktum! Ez azért jó, mert ha nem is sikerül, legalább volt irány. Mert azért nem szerencsés, ha beesve a kertészetbe vagy a piacra halomra vásároljuk a palántákat.

Szerintem az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy mit érdemes termeszteni, ha limitáltak a lehetőségeink. Vajon három szem paradicsom miatt kell, hogy egész nyáron aggódjunk a locsolás miatt? Esetleg 4–5 szál sárgarépáért vívjuk harcainkat?

Ezek helyett (vagy legalább mellett) jobb döntés lehet, ha a fűszernövények között kalandozunk. Ezek nagy előnye, hogy folyamatosan lehet őket használni, jónéhány évelőt is találunk köztük, és frissen jellemzően az ízük is jobb, mint a szárított bolti formájukban. A jolly joker pedig az, hogy amikor jellegzetes ízük megadja majd ételeink karakterét, máris veregethetjük a vállunkat.

Azt se felejtsük el, hogy bizonyos növények, mint például az fél- és indeterminált paradicsomfajták sok helyet igényelnek, ezzel esetleg elvéve a helyet más növényektől, miközben termés formájában – jellemzően – nem számíthatunk bőséges ellentételezésre a sok bosszúságunkért. Ha már paradicsom, érdemes inkább a determinált és kis termést hozó fajtákat előnyben részesíteni!

Eszközpark: erre figyelj oda!

A dizájner kiskapa jó választás a városban, ha villogni akarunk a szomszédok előtt, de vannak ennél fontosabb kellékek is, ha azt akarjuk, hogy növényeink villogjanak helyettünk. Ahogy fentebb már említettük, a siker legfőbb összetevői a talaj, a víz és a fény. Utóbbit már kiveséztük, a vizet pedig az esetek többségében el tudjuk intézni egy kisebb locsolóval, kannával. Ez a cikk nem azoknak készült, akik komolyabb öntözőrendszerben gondolkoznak.

A talajjal kapcsolatban két fontos dolog van: legyen jó minőségű, az adott növény szükségleteinek megfelelő összetételű, és legyen elég. A legtöbb növény számára egyébként kitűnő választás az általános virágföld.

Lényeges szempont, hogy a háztartásokban gyakran fellelhető kisebb cserepek nem ideálisak, ezekben a talajmélység csupán néhány centiméter. Ez rossz azért, mert a talaj hamar kiszárad, és azért is, mert nem jut elég hely a növény gyökereinek. Nyilván egy szál rozmaringnak vagy egy palántának nem kell egy egész dézsa, de minél mélyebb a talajunk, annál szebb, erősebb és nagyobb növényeink lesznek. Célnak lőjük be a legalább 25 centiméteres talajmélységet!