Ez az a műholdjel, aminek megszűnése a szó szoros és átvitt értelmében is földre vinné a gazdaságot. A függőség komoly aggodalmakat gerjeszt, de fejlesztések nyomán alternatívák sora jelenhet meg a következő években.

Legyen szó távközlésről vagy utcaképről, a modern civilizáció közismerten erősen függ a műholdas szolgáltatásoktól, de mind közül kiemelkedik egy alapvető műholdas jel, ami nélkül igen halmozott nehézségekkel kellene számolnunk a napi élet működésében. Ez a GPS, vagyis a globális helyzetmeghatározó rendszer.

Mi történne, mi nem működne, ha valami érné a GPS-rendszert? A helyzetmeghatározás eredendően és kezdettől folyamatosan katonai célokat szolgál, a repülőgépek tájékozódásától az interkontinentális ballisztikus rakéták vagy akár a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek célravezetéséig. GPS nélkül a nyugati haditechnika ott vehetné fel a fonalat, ahol a vietnámi háború végén letette. A rendszer ugyancsak jelentős szerepet játszik a civil életben az időmérésben, elengedhetetlen a pénzpiacok szinkronizálásához, a távközléshez, az automatizált mezőgazdasági gépek irányításához, sőt a profi sportolók edzésteljesítményének méréséhez is. Nélküle eltévednek a tengeri hajók, törékennyé és nehezen javíthatóvá válik az energetikai infrastruktúra.

A közel fél évszázada elérhető örök és megbízható jel olyan függőség, ami jelentős gazdasági sebezhetőséggel jár. A GPS-műholdak ellen intézett támadás szerény becslések szerint napi egymilliárd dolláros kárral járna, és évekig tartana a pótlása.

Február közepén – amint arról lapunk is beszámolt – ezért is váltott ki komoly aggodalmakat az Egyesült Államokban az a hírszerzési értesülés, amely szerint Oroszország atomfegyvert tervez az űrbe telepíteni.

Az eredeti írást itt találja.