Majdnem mindenki ismer valakit, akinek volt olyan rokona, aki majdnem betöltötte a százat. Sőt olyanról is hallani, ahol ez tényleg megtörtént. De talán nem túlzás azt állítani, hogy ez nem túl gyakori. Vannak a világnak olyan részei, ahol nemcsak a családi legendáriumok mesélnek ilyen hosszú kort megélt emberekről, hanem ténylegesen lehet velük találkozni, mert sokan vannak. Ezek a helyek a „Kék Zónák” és lenne mit tanulnunk az ottaniaktól.

Dan Buettner, amerikai újságíró több mint 20 éve foglalkozik azzal, hogy megfejtse a hosszú élet titkát. A National Geographic magazin felfedezőjeként neves orvosokkal és tudósokkal karöltve igyekezett azonosítani bolygónk azon régióit, ahol az emberek a legtovább élnek, illetve a legtöbben élnek hosszan. Az ilyen helyeket a térképen kék körökkel jelölték, innen jön a Kék Zóna elnevezés.

Az elmúlt években több könyv is foglalkozott ezekkel a különleges helyekkel, legújabban pedig a Netflixen találkozhattunk a témával Buettner négyrészes filmjében. Ebben mind az öt helyszínre ellátogat, és végigveszi, hogy melyek azok a helyi szokások, amelyeket gyakorolva ilyen hosszú életet élhetnek az ott lakók.

Mi a Kék Zónák titka?

Buettnerék öt ilyen különleges területet találtak, melyek a világ különböző részein vannak. Nem feltétlenül a világtól elzárt, idilli természeti környezetben meghúzódó falvakra kell gondolni, és nem is olyan helyekre, ahol szupergazdagok az emberek. Sőt, a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten található zóna például kifejezetten szegény környéknek mondható. Ezt azért fontos már ezen a ponton megemlíteni, mert ebből következően kijelenthető: a hosszú élet nem pénzkérdés.

A legismertebb Kék Zónának talán a japán Okinava szigete számít. A trópusi éghajlatú sziget lakói között feltűnően magas a száz évnél idősebbek aránya. Ebben viszont nemcsak alapvetően egészséges, növényi központú étrendjük játszik hatalmas szerepet, de a helyi kulturális sajátosságok is. A japán otthonokban általában kevés a bútor, az okinavaiak is a földön ülnek. Sokkal nagyobb erőfeszítést kíván tehát a felállás, így az itteni idősek erősebbek, hajlékonyabbak az átlagnál. Ez annak is köszönhető, hogy mindenkinek van konyhakertje, még a százéveseknek is. Naponta gondozzák a növényeket, és étrendjükben folyamatosan szerepelnek a saját maguk által megtermelt zöldségek és gyümölcsök.

Persze a mozgás máshol is fontos. Az olaszországi Szardínia szigetének néhány Kék Zónában lévő települése hegyoldalba épült. Az itteni időseknek így hegymenetben kell elindulniuk, ha elmennek otthonról vagy ha hazatérnek. Épületeik pedig általában többszintesek, így mindennap sokat lépcsőznek. Az aktív életmód és a mozgás tehát a hosszú élet egyik kiemelkedő fontosságú összetevője.