Több okból is jelentős az esélyegyenlőség kérdése. Objektív érvekkel alá kell támasztani, miért jogosult egy munkavállaló a rövidített munkahétre – hangsúlyozta az Economx megkeresésére Farkas Margit. Amennyiben egyéb hasonló helyzetben lévő munkavállaló nem jogosult erre, a munkaidő-változás diszkriminációhoz vezethet.

Fontos, hogy a négynapos munkahétben dolgozó munkavállalók ugyanolyan munkakörülményeket és előnyöket élvezzenek, mint ötnapos munkahétben dolgozó kollégáik.

Emellett a részmunkaidős kollégákra is figyelmet kell fordítani, mivel a rövid munkahét munkaidő csökkenéssel jár a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára.

Vannak itt kérdések

Kiss-Mátrai Anita szerint a napos munkahét bevezetése számos kérdést vet fel. Jogi szempontból elsősorban meg kell határozni a munkaidő beosztást. A gyakorlatban két megközelítés jellemző: a teljes heti munkaórák száma változatlan marad, csak a munkaidő kerül szétosztásra kevesebb napra vagy a teljes heti munkaórák száma is lecsökken.

Mindkét eset jelenthet hosszabb munkanapokat, hogy kompenzálják a hiányzó ötödik napot, viszont nem szabad túllépni a törvényben meghatározott maximális napi munkaidőt.

A munkajog szabályainak való megfelelés céljából lényeges kérdés a felszabadult munkanap státusza.

Ez több szempontból is jelentőséggel bír, például: a változás kapcsán szükséges-e munkaszerződést módosítani?