A Csuzsung rover adatai alapján a felszín alatt 35 méterrel egészen apró és több méteres kiterjedésű sajátos formációkat detektáltak kínai kutatók. A marsjáró egy évig működött a vörös bolygón, majd beszüntette tevékenységét és másfél éve nem mozdul. Valószínűleg a mindent belepő por akadályozza az ébredésben.

Kínai kutatók november 23-án publikálták a Nature Astronomy tudományos folyóiratban azt a tanulmányukat, amelyben a Csuzsung rover adataira támaszkodó felfedezéseikről számolnak be. A megfigyelések szerint a Mars felszíne alatt sajátos geológiai alakzatok rejlenek, amelyek kialakulására egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, bár több teória is született a potenciális eredetükkel kapcsolatban.

A formációk a radaros megfigyelések alapján a felszín alatt körülbelül 35-65 méteres mélységben találhatóak és a Csuzsung 1,2 kilométeres útja közben összesen 16-ot észlelt belőlük. Az alakzatok szabálytalan sokszög alakú "ékek", amelyek átmérője a néhány centiméterestől a több méter átmérőjűig terjed és hosszuk átlagosan 30 méteres. A geológiai formák az Utopia Planitia területén találhatóak, illetve ezen a környéken fedezte fel őket a marsjáró, amely 2021 májusában landolt a Marson. Az Utopia Planitia egy 3300 kilométeres síkság a bolygó északi felén és a Csuzsung még csak a második ember által készített eszköz, ami valaha meglátogatta: az első a Viking-2 misszió keretében küldött leszállóegység volt, ami 1976 szeptemberében érkezett a helyszínre. A NASA előző századi űreszközével szemben a kínai rover képes a mozgásra is, így sokkal több adat gyűjtésére és a síkság alaposabb feltérképezésére alkalmas.

A kutatók a szokatlan formációk eredetének lehetséges magyarázatára több elméletet állítottak fel, de ezek közül a legvalószínűbbnek tartott verzió a helyszín időjárási ciklusaival köthető össze: a kőzetek fagyása és kiolvadása okozhatta a repedéseket. Ezekhez hasonló struktúrák megjelenésének folyamata bekövetkezhetett a nedves hordalék kiszáradása után, amely repedéseket hagyott hátra vagy kihűlő láva eredményeképpen, de a kutatók mindkét teóriát kizárták és a voksukat a "termikus zsugorodás" elmélete mellett tették le. Ebben az esetben a Mars heszperi időszakában (3,7-2,9 milliárd évvel ezelőtt) kialakuló réseket később az amazoni korban töltötte fel a törmelék. A sokszögekből álló terület valószínűleg a Mars felszíni hőmérsékletének drámai változása révén fejlődött ki.

A struktúrák jelenléte arra utal, hogy a bolygó ősi éghajlata jelentős módosuláson ment keresztül

- írják a kutatók a tanulmányban.

Az újonnan felfedezett, mélyben rejlő struktúrákat a Csuzsung 15-95 MHz-en, valamint 450–2000 MHz-es tartományban működő GPR (ground-penetrating radar) radarjával detektálták, amivel a felszín alatti területeket nagy felbontásban lehetséges feltérképezni. Az adatok elemzése még mindig tart, de további információkat a kínai rover segítségével nem tudnak szerezni a kutatók a területről, mivel a marsjáró 2022 májusa óta inaktív állapotban található. A Csuzsung közel egy éves munkája alatt 1,9 kilométert tett meg a Marson, mielőtt a marsi tél és a homokviharok miatt leállították a működését. A kínai űrügynökség azt remélte, hogy az űreszköz újraindul majd, amint a napelemei elegendő mennyiségű napfényt kapnak és újból energiát tudnak termelni, de erre azóta sem került sor.

A Csuzsungról készült felvételek tanúsága szerint a rover leállása óta ugyanazon a helyen várakozik és a Tienven-1 misszió vezetőinek elmondása szerint valószínűleg ugyanaz a végzet érte el, mint a NASA InSight szondáját, vagyis a napelemeit olyannyira belepte a lassan rátelepedő por, hogy azok nem képesek többé az űreszköz energiával való ellátására.

A Csuzsung azonban így is bőven túlteljesítette az elvárásokat, mivel az eredetileg kijelölt három hónapos működés helyett majdnem egy évig üzemelt. Az űreszköz volt Kína első rovere, amit a Marsra küldött és egyúttal az első marsjáró, ami az Utopia Planitiát közvetlen közelről térképezte fel.