A laboratórium nemzetközi szinten is egyedi létesítménynek számít, ahol eddig megvalósíthatatlan vizsgálatokat tudnak elvégezni a tudósok.

Az alig 250 fős lélekszámú Fertőbozon, a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban nyitották meg hivatalosan szeptember 15-én az első magyar mágnesesen árnyékolt laboratóriumot, amely nemzetközi szinten mérve is különleges építménynek számít és amelyben olyan geofizikai, orvostudományi vagy éppen űrkutatási vizsgálatokra nyílik lehetőség, amelyeket csak ebben a mágnesesen tiszta környezetben lehetséges elvégezni. A mágneses tiszta állapot azt jelenti, hogy az épület szerkezetében felhasznált anyagok és mágnesrendszerek révén a földitől eltérő mágneses körülményeket alakítanak ki:

olyannyira csökkentik a Föld mágneses terének befolyását, hogy a világűrben (illetve annak bizonyos régióiban) uralkodó állapotokhoz hasonló teret tudnak létrehozni.

Hogyan alakítják ki ezt a speciális környezetet?

A Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma által megvalósított projekt keretében épült laboratórium nem véletlenül került éppen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területére, a hely ugyanis geofizikailag igen csendes környezetnek számít és az obszervatóriumban végzett vizsgálatoknak köszönhetően, aminek során a bolygó geomágneses terét másodperces gyakorisággal és nagy pontossággal mérik, a kellően friss adatok is biztosítottak a földi térrel ellentétes irányú kompenzáló tér kialakításához.

Ezt a teret egy aktív kompenzáló rendszer teremti meg, amely a csarnok falain található: az úgynevezett Merritt geometriájú tekercsrendszer meghajtó áramát folyamatosan, a geomágneses tér pillanatnyi állapotának megfelelő mértékben módosítják, ezáltal a kompenzáló tér mindig megfelelően erős hatást tud kifejteni. A tekercsrendszer központi tartományában így nT (nanoTesla) pontossággal lehet null mágneses teret előállítani.

A laboratórium második védelmi vonalát a passzívan működő, de szintén fontos szerepet játszó rendszer jelenti: ezt többek között a létesítményt alkotó anyagok körültekintő kiválasztásával valósították meg az építkezés alatt. Magát a kocka alakú fogadóépületet kizárólag mágnesezhető anyagoktól mentes összetevők felhasználásával készítették el, azaz főként fagerendák alkotják és vasbetont egyáltalán nem tartalmaz. A laboratórium bemutatóján az építési munkákat végző Ubrankovics Kft. munkatársa, U. Nagy Gábor elmondta,

egy ilyen épület tervezése rendkívül nagy kihívás, amilyen egy építész életében csak egyszer adódik.

A tervezők, U. Nagy és Fóth Zoltán nagy segítséget kaptak azonban a kutatóktól, Esztergomi Viktortól és Lemperger Istvántól, a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tagjaitól, akik olyan érzékletesen festették le a kamrához kapcsolódó fizikai folyamatokat, hogy az építészek egyből látták maguk előtt az aktív kompenzálást végző mágnestekercsek térbeli helyzetét és a kamra leendő elhelyezkedését. Ahogy azt U. Nagy Gábor kifejtette, az épület kialakítását a fizikai folyamatok határozták meg - mivel a fogadóház lényegében diagonálisan áll észak-déli irányba, a függőleges kétirányú tekercsek menetszámai szinte azonosak.

A passzív részhez tartozik egy 3x3 méteres árnyékoló kamra, amelyet µ-metal ötvözetből készült lemezekkel burkoltak, ezek védenek a statikus mágneses tér hatása ellen. A nagyfrekvenciás elektromágneses zavarokat a kamra két µ-metal rétege közötti légrésben elhelyezett, vastag, jól vezető fémréteg Faraday-kalitkaként árnyékolja. Az aktív és passzív fokozatok együttesen néhányszor 10pT nagyságrendre redukálják a felszíni geomágneses teret a kamrában a laboratórium leírása szerint.