Szeptember elején folytatódnak a 2024-es Európa-bajnokság selejtezői, így Marco Rossi hamarosan kihirdeti keretét a szerbek elleni összecsapásra. Az egyik fő kérdés az lehet számára, hogy Gulácsi Péter hiányában kiket hívjon be a válogatottba. A Wyscout adatai alapján megnéztük, hogy kik lehetnek erre a legesélyesebbek, kik azok, akikről lemondhatunk, és talán az is kiderül, hogy hosszabb távon kiknek a bekerülése várható.

Ahhoz, hogy megtudjuk, kik az ideális jelöltek, először meg kell határoznunk, hogy milyen játékot vár el Rossi a magyar válogatott kapusaitól. Abból a feltételezésből indultam ki, hogy Gulácsi Péter és Dibusz Dénes képviselik az ideális jelöltet, így azok illenek leginkább a válogatottba, akik az egyes mutatókban hozzájuk a leginkább hasonlók, és képesek a csapat stílusának megfelelően teljesíteni.

Ez elsősorban a támadások felépítésénél mutatkozik meg, Rossi válogatottja ugyanis előszeretettel építkezik a kapus bevonásával, gyakran a kirúgást sem Gulácsi vagy Dibusz végzi el, hanem az egyik védő passzolja le nekik a labdát. A jelölteknek tehát a passzjátékban is jól kell teljesíteniük a klasszikus kapuserények mellett.

Rossi együttese 2020 szeptemberében tért át a háromvédős felállásra, az eredmények attól az időponttól kezdve mutatnak jelentős javulást, így az elemzésben az azóta eltelt időszak szerepel. Ahogy a diagramon látható, Gulácsi és Dibusz is kevesebb gólt kapott ebben az időszakban, mint amennyit a helyzetek minősége alapján kapniuk kellett volna. A támadások felépítésében hasonló módon kapcsolódnak be. Találkozónként 14-15 rövid átadást és nyolc hosszú passzt adnak a társaiknak. A passzpontosságuk kisebb távolságon kiemelkedő, Dibusznál 99, Gulácsinál 98 százalék feletti, a hosszabb passzoknál viszont Dibusz hatékonyabb (71,3 és 61,49 százalék). A hosszú kirúgások számában sincs közöttük eltérés, ellenben a rövid kirúgásoknál tapasztalható 2,4-es differencia jelentősnek mondható. Az adatok alapján olyan kapust keresünk, aki a védésekben jól teljesít, a hosszú átadásoknál nyolc, a rövideknél 15 körüli értéket produkál, míg a hosszú kirúgásoknál 2,5-nél nem átlagol jelentősen többet.

A vizsgálatban azok a kapusok szerepelnek, akik az elmúlt időszakban megfordultak az OTP Bank Ligában, illetve Hegyi Krisztián esetében a válogatott keretében. Az adatok 2022. január 1-től szerepelnek, így másfél év eredménysora támasztja alá az elemzést. Elöljáróban ki kell emelni azt is, hogy ez az elemzés pusztán az adatokra hagyatkozik, azt azonban egyéb tényezők elferdítik.

A Paks vagy a Kecskemét kapusai például, csapatuk stílusa miatt kevésbé felelnek meg a válogatottnál az előzőekben lefektetett szempontoknak, ahogyan Hegyi esetében is teljesen más adatokat látunk a West Ham Unitednél játszott mérkőzésein, mint a mostani harmadosztályú találkozóin.

Mások esetében viszont pont fordított a helyzet, klubjuk játékstílusa miatt fognak jobb megoldásnak tűnni, mint amilyenek valójában.