A brit Youth Music szervezet készített egy vizsálatot arról, hogyan viszonyulnak a fiatal zenészek a mesterséges intelligencia felhasználásához. Az várható volt, hogy minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb erre, de az talán meglepő lehet, hogy milyen nagyok a különbségek: a 16-24 évesek 63%-a mondta, hogy nyitott arra, hogy a zenélésben MI-t használjon, az 55 évesnél idősebbeknél ugyanez az arány mindössze 19%. (A 25-34 éveseknél és a 35-44 évesek között is 50% körül van, a 45 év fölöttieknél már csak 30%.)

A jelentés nagy teret szentel annak, hogy néhány interjúrészleten keresztül bemutassa a fiatalok hozzáállását. Két fő irányt ismerhetünk meg; az egyik a zenéléssel kapcsolatos teendők intézésében nyújtott segítség. Ha valaki még tanul, emellett esetleg dolgozik is, akkor a zenélésre kevés ideje jut, és mivel jellemzően nincs pénze arra, hogy szakértőket megfizessen, a marketingterv kidolgozásától az e-mailek és a bio megírásáig sok mindenben fel tudja használni a ChatGPT és társai segítségét. Vagyis – írja a jelentés – az MI ilyesfajta felhasználása könnyebbé teszi a belépést a zenei pályára, elérhetővé olyanok számára is, akik eddig nem engedhették meg maguknak.

Szó esik arról is, hogy a keverésben, maszterelésben is elérhető alternatívát jelentenek az MI-alkalmazások a drága stúdiókhoz képest. Az idősebb korosztályok számára a legkomolyabb probléma nem is ez, hanem az, amikor a mesterséges intelligencia magában a kreatív folyamatban is megjelenik – legyen szó arról, hogy akkordmenetekre kérnek variácókat az MI-től, vagy arról, hogy egy adott dalszövegtémát több különböző módon is megfogalmaz egy szövegalkotó alkalmazás, amiből aztán a kész dalba válogathat ötleteket a szerző.

A Youth Music jelentése szerint nem arról van szó, hogy a zenészek magát az alkotást, vagy annak akár csak egy részfolyamatát teljesen rábízzák az MI-re, hanem arról, hogy az alkalmazások olyan ötleteket adhatnak, olyan lehetőségekre mutathatnak rá, amiket pl. egy kollaborációban egy másik zenésztől, szerzőtől, szövegírótól kaphatna meg az ember. Ugyanakkor egy pályakezdő zenész körül még nem feltétlenül van olyan környezet, hogy könnyen tudna segítséget kérne a pályatársaitól.

Az optimista megközelítés szerint tehát kifejezetten segíti a kreativitást az MI. “Ha rábízhatjuk azokat a földhözragadt, unalmas feladatokat, amiket senki sem élvez, akkor az embereknek több idejük marad arra, ami a valóban emberi része a zenélésnek – hogy kreatívak, innovatívak legyenek” – fogalmaz egy interjúalany.

Az oxfordi Jesus Collage oktatója, Dr. Robert Laidlow (aki egyben zeneszerző is) úgy fogalmaz, hogy az MI hatására át kell gondolnunk, hogy egyáltalán mit nevezünk kreativitásnak. “Ez nem lehet csak annyi, hogy hangokat elrendezel úgy, hogy az hasonlítson egy zenedarabra, mert erre már a számítógépek is képesek, és ha nem gondolod, hogy a gépek kreatívak lehetnek, akkor bajban vagy” – mondja.