Futurológusok gyűjtötték össze a jövő utazással kapcsolatos koncepcióit, amelyek fél évszázad múlva már a hétköznapok részét képezhetik.

A jövő közlekedése minden bizonnyal színesnek ígérkezik, hiszen már most a küszöbén állunk sok olyan újdonság bevezetésének, aminek tervei régóta formálódnak a mérnökök és feltalálók fejében: önvezető taxik szelik az utakat, épülnek a hyperloop tesztpályák, hamarosan utasokat szállítanak az első légitaxik, elstartolnak az első kereskedelmi űrutazási szolgáltatások és körvonalazódnak a rakétákkal kivitelezett interkontinentális utazások tervei is. Az még kérdéses, hogy ezek a különleges közlekedési formák mikor válnak tényleg mindenki számára elérhetővé és a hétköznapok részévé, de több-kevesebb változásra mindenképpen számíthatunk az elkövetkező évtizedekben.

Ha a légi közlekedésre szűkítjük le a változásokkal kapcsolatos jóslatokat, az irány már jól látható, legalábbis a jövőkutatók szerint. Egy nemrégen megjelent jelentésben ismert futurológusok és repülőgépipari szakértők vázolták fel, hogy szerintük hogyan néz majd ki egy utazás és azon belül a légi járművekkel való közlekedés az utazók szemszögéből nézve 2070-re, tehát milyen új élményekben lehet része az embereknek, ha fél évszázad múlva repülőgépre szállnak és nyaralni indulnak. A szakemberek nem kifejezetten a precíz technológiai specifikációk részletezésére koncentráltak a munka során, inkább azokra az elemekre és élményekre, amelyek az utasokat várják. A jelentést az EasyJet megrendelésére készítették, de a benne foglalt előrejelzéseket szakértők vázolták fel, köztük Melissa Sterry, rendszerelméletekkel foglalkozó kutató, Graham Braithwaite, a Cranfield Egyetem közlekedéstudományi professzora, Patrick Dixon üzleti tanácsadó és jövőkutató, Birgitte Andersen professzor, a Big Innovation Centre alapítója.

Hova utazunk 2070-ben?

Az elképzelések szerint akár a Holdra is. Azok, akik megengedhetik maguknak, már nem kell, hogy a földi helyszínekre szorítkozzanak, ehelyett lehetőségük nyílik könnyedén elhagyni ezt a bolygót. Akik mégis maradnának, azok számára a döntést a célhelyszínnel kapcsolatban lényegesen leegyszerűsítik a virtuális valóság rendszerek, amelyeken keresztül előzetest kaphatnak az adott országról és városról. Az addigra igen fejletté váló VR-eszközökkel és haptikus kiegészítőkkel fizikálisan is megtapasztalhatják az érdeklődők, hogy milyen lesz bejárni a kiválasztott helyeket és, amennyiben nem nyeri el a tetszésüket, más út mellett dönthetnek.

A "próbáld ki, mielőtt megveszed" módszerrel a nappalinkban ülve élhetjük át az utazást,

de ez csak előzetest jelent, magáról a konkrét útról sem kell lemondanunk. A helyszínek tekintetében a hotelek szempontjából számíthatunk nagy változásokra, a futurológusok szerint megszaporodnak a most még különlegességnek számító víz alatti és föld alatti szállodák, ahol az épület egybeforr a Föld szövetével és extra energiahatékony módon működik.

Hogyan utazunk 2070-ben?

Az első szakasz még nem kifejezetten a légi közlekedést tárgyalta, de a hogyan tekintetében már a repülőgéputakat vették közelebbről szemügyre a professzorok és szakértők. Az út elején a gyorsaság és a fenntarthatóság játssza a szerepet: az utazók elektromos és önvezető buszokkal és taxikkal, többek között légitaxikal, azaz eVTOL-okkal jutnak majd el a repterekre. Ez akár jóval 2070 előtt is megvalósulhat, hiszen az első ilyen típusú légi szolgáltatások már 2024-ben, 2025-ben indulnak a tervek szerint, de fél évszázad múlva már "az emberek 85%-a jut el elektromos tömegközlekedéssel" a repülőterekre - írják a jelentésben.

Az időrabló papírmunkát az utazással kapcsolatban elfelejthetjük, mivel hamarosan minden okmány csak digitális formában létezik majd. A digitalizálás sokkal kifinomultabbá teszi a reptéri infrastruktúra működését is: a bejutásra például sorbanállás nélkül, biometrikus azonosítással kerül sor, méghozzá a szokásos ujjlenyomat leolvasás vagy arcazonosítás mellett a szívritmus monitorozásával. A géphez való eljutás egészen zavartalanul zajlik, anélkül, hogy az utasnak bárhol meg kellene állnia: az őt és csomagját folyamatosan figyelő kamerák és érzékelők oldják meg az adatgyűjtés, azonosítás és engedélyezés gondját. Csomagokból egyébként is kevesebbet kell vinnünk magunkkal a jövőben, mivel a testméretek beolvasása révén már a célhelyszínen várhatnak minket a 3D-nyomtatott ruháink, amelyeket a nyaralás alatt hordhatunk, majd újrahasznosítják őket a következő vendég számára.

A repülőgépek fedélzetén különleges kényelem várja az utasokat a biomimetikus berendezéseknek köszönhetően és arra is nyílik lehetőség, hogy személyre szabott üléseket foglaljunk le. Okosanyagok, a mainál sokkal nagyobb terek és szórakoztatásra szolgáló berendezések garmadája várja az embereket utazás közben, így a leghosszabb utak sem szükséges rosszat, hanem kikapcsolódást jelentenek majd.

Hol szállunk meg és mit csinálunk nyaralás közben 2070-ben?

Miután megérkeztünk a helyszínre nem feltétlenül hús-vér személyzet fogad minket a hotelekben, a kiszolgálást robotok és hologram formájában megjelenő asszisztensek végzik. Az előzetesen megadott, rólunk szóló adatok már korábban befutnak a helyszínre, ezért a szobákat az igényeink és preferenciáink szerint alakíthatják ki okosotthon-rendszer segítségével. A szálláson nem lesz szükség a ma még hétköznapi, "fárasztó" tevékenységek elvégzésére, mint amilyen a hőmérséklet beállítása vagy a kád teleengedése vízzel, ezeket az automatizált rendszer végzi helyettünk, illetve a személyzet helyett. Az olyan, most még futurisztikusnak hangzó alkotóelemek, mint a 3D-nyomtatással készült ételek vagy az emberi lépések energiájával működő kinetikus padlók, amelyek az épületek energiaigényét fedezik, szintén a szállodák alapfelszereltségéhez tartoznak majd.

Szórakozás terén a lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre 2070-re: a víz alatti, merülőegységekkel kivitelezett körutakon kívül egyedi vízisportok várják a turistákat, de a látogatás ötvözheti a fizikális és virtuális élményeket is a VR-, és AR-eszközök segítségével. A digitális időutazás során a kiterjesztett valóság révén egy-egy helyszín mai állapotán kívül a múltbeli formáját is láthatjuk, így nem kell a fantáziánkra hagyatkozni például azzal kapcsolatban, hogyan zajlott az élet az ókori Róma területén vagy az egyiptomi fáraók korában. A haptikus érzékelést mesterséges intelligencia technológia fokozza, hogy minél inkább személyre szabott lehessen a tapasztalat.

Az elképzelések nem a valóságtól teljesen elrugaszkodott jövőképet mutatnak be, de számos olyan eleme lehet ennek a forgatókönyvnek, ami végül mégsem ebben a formában valósul meg és sok olyan részlet is létezhet, amire most meg egyáltalán nem számítanak a szakértők. Ami biztos, hogy a fenntarthatóság, az okoseszközök integrálása és személyre szabott élmények elősegítése nagy szerepet fognak játszani a jövőben az utazások során is, az pedig, hogy a többi speciális koncepció valósággá válik-e, az a cégek és befektetők fejlesztésein múlik majd.