A Bükki Nemzeti Park területén sokféle állat-és növényfaj megtalálható, többek közt az Európában élő vadmacska (Felis silvestris silvestris) is. A területük viszont egyre csökken, és így nem mindennapi megoldásokat kell találniuk kölykeik biztonságos elhelyezésére.

Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a vadállatok lakott területeken bukkannak fel, és erdő melletti településeken keresnek eleséget. Könnyedén betévednek rosszul elkerített magánterületekre is, sőt vannak olyan állatok, akik már egészen megszokták az emberek jelenlétét. Bár érdekes látvány egy vaddisznó az utcán, nyilvánvalóan nem természetes, még veszélyes is lehet a vadra és az emberekre nézve. A gyakori látogatások egyik fő oka a lecsökkent élettér lehet. A városiasodás a nagyobb zöld területek csökkenésével jár, ami a vadállatok élőhelyét és táplálékforrását veszélyezteti. Erre a jelenségre jó példa a szóban forgó vadmacskák helyzete is. Nem véletlen, hogy a Mátrában egy mesterséges odúba helyezte kölykeit az anyamacska.

A fészkelő vadmacska

Május 30-án tette közzé Facebook és Instagram oldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, hogy az uráli bagoly segítésére mesterséges költőládákat helyeztek el a park területén, de a tavaszi ellenőrzések során meglepetés érte őket. Egy nőstény vadmacska lakta az odút. Amikor újra megnézték a ládát, már kismacskák fogadták a látogatót.

Bár szerencsés az eset abból a szempontból, hogy biztonságban vannak a kiscicák, és könnyedén lencsevégre kaphatták őket, sajnos a jelenség oka nem ennyire kedves. Az, hogy egy vadmacska kölykei elhelyezésére egy mesterséges odút választott, felhívja a figyelmet egy nagy problémára: egyre kevesebb idős fa van Magyarország erdeiben.

A vad

A vadmacskák helyzete Magyarországon

Sajnos a vadmacskák itthoni helyzete nem túl rózsás, ennek több tényezője is van. Az egyik az élőhely csökkenése, a másik pedig a távoli rokonok hatása.

Természetvédelmi helyzete több ponton is kedvezőtlen vagy nem megfelelő minősítésű. Ez vonatkozik az elterjedésükre, populációjukra és jövőbeni kilátásaikra is.

Stabil populációk találhatók jelenleg a Dráva-síkon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, továbbá az Alföld néhány ártéri erdejében

– írta Bakó Botond a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján

A házimacskák nem direkt nehezítik meg a vadmacskák fajfenntartását. Gyakori jelenség, hogy párzási időszakban, ha az adott területen nincs elegendő egyed, a hím vadmacska a házimacskák közül választ arát. Viszont sajnos ez nem segíti elő a tiszta génállomány fenntartását, egyre gyakoribbak a hibrid cicák. A házimacskák versenytársat is jelenthetnek, amikor táplálékról vagy területről van szó, illetve betegségeket is terjeszthetnek, amelyek tovább csökkentik a vadmacskák állományát.

macskák

Bár elsőre egy nagyobb házimacskának (Felis silvestris catus) tűnik (ami nem meglepő, hiszen az őseik), a külső megtévesztő. Nem nagyra nőtt cicák, akik örülnek egy kis vakargatásnak, hanem a vadon harcias teremtményei, akik lehetőleg messziről elkerülik az embereket. Küllemük nem sokban különbözik egy cirmos cicáétól, csak nagyobb termetűek, szélesebb a fejük, füleik pedig inkább oldalra állnak.

A vadmacskák szeretik a magányt, leginkább egyedül élik az életüket a kötelező fajfenntartáson kívül. Párzási időszakuk tavasz elejére tehető, ekkor a hím jellegzetes hangon „énekel”, ezt hurrogásnak hívják. Azt már tudjuk a „macskabaglyok” esetéből, hogy a vadmacska odúban „rak fészket”. Viszont, ha éppen nincs kicsinye, akkor a sűrű aljnövényzettel, bokrokkal tarkított erdők lakója. Ennek ellenére szeret nyílt terepen, tisztásokon és réteken vadászni, leginkább kisebb-nagyobb rágcsálókra, madarakra.