Januári lapszámunk középpontjában a líra áll. Tanulmány-rovatunkban Kulcsár Szabó Ernő Illyés Gyula kései pályafordulatát a hangzást is nyomatékkal kitüntető versértelmezések révén veszi górcső alá, Pinczési Botond pedig a magyar műballadai hagyomány felől értelmezi Petri György életművének egy szeletét. G. István László a kortárs magyar és angol nyelvű költészetet vizsgálja Emanuel Bouju epimodernista kategóriáinak segítségével.

Szépirodalmi anyagaink között Markó Bélától, Payer Imrétől, Gömöri Györgytől, Deák Botondtól, Halmai Tamástól, Gyukics Gábortól, Endrey-Nagy Ágostontól, Győrfi Katától, Poós Zoltántól, Balogh Endrétől és Jász Attilától verset, Halász Ritától, Lackfi Jánostól, Masri Mona Aichától és Száz Páltól prózát olvashatnak.

A Kilátó rovat írásai a 125 éve született Tamási Áron életművére összpontosítanak: Mészáros Márton a természet és kultúra viszonyát kiemelve adja új olvasatát az Ábel a rengetegben című regénynek, Zimonyi Zoltán pedig Féja Géza Tamási-képét mutatja be.

A Szemle-rovat ezúttal lírakritikákat közöl: Stermeczky Zsolt Gábor Gömöri György, Urbán Andrea Vida Gergely, Hörcher Eszter Petőcz András, Káldy Sára pedig Nyirán Ferenc verskötetét recenzeálja.

A lapszám illusztrációit Csontó Lajos munkái adják.