„Az Ugyanúgy számít ihlető forrását valahol a gospel és a blues határvidékén kell keresnünk – mondja Nagy Tomi énekes, gitáros. – Ez pedig egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy ezek a műfajok, egészen pontosan az ezekből kinőtt „ős-rock” állt hozzám mindig is a legközelebb. Ez a dal is egyike az általam modern kori zsoltároknak aposztrofált szerzeményeinknek. Nem beszél mellé és nem beszél fölöslegesen, a refrén sorai teljesen egyértelműek, egyszerre hatnak az érzelmekre és az értelemre.”

A letisztult alaphangszerelésbe az is belefért, hogy a háttérszólamokért általában felelős Keveházi „Keve” Tamás gitáros már-már karikatúrába hajló doo-wop stílusban vokálozik a refrénben. Ez csak ráerősít arra a hangulatra, amit a dal eleve sugároz. A zenekar nagy örömére a trombitaszólam feljátszására Kárpáti Dódi (Quimby, Mr. Priváti) vállalkozott, s az ő ízes játéka tovább színesíti a zenei összképet.

A hangfelvétel a Szikra Projekt támogatásával a debreceni MMP Stúdióban készült Szilágyi István és Czifra Sándor (Moszi) irányításával. 

A Varga Tamás által működtetett Brownhandfilm látszólag sima imázsklipet készített a debreceni kulturális élet egyik alappillérének számító Incognito Clubban. Annyi csavar azonban van a történetben, hogy a zenekar tagjai a dal gyorsított verziójára játszottak rá. Az így rögzített képek a dal normál tempójához igazítva, „lassítva” különös, néhol álomszerű jelleget kaptak. 

A banda ezzel a dallal búcsúztatja Urhegyi Pált, aki bő két éven át töltötte be a basszusgitáros posztot a Neonhalban. Egyelőre hárman viszik tovább a zenekart Györki Szilvia – dob, vokál, Keveházi Tamás – gitár, vokál és Nagy Tamás Imre – ének, gitár felállásban.