Az Ai-Da Robot Projektet Aidan Meller, több brit művészeti galéria igazgatója indította útjára 2019-ben azzal a szándékkal, hogy megalkossa az első robotművészt és választ találjon a kérdésre, miszerint valóban emberi kiváltság-e a kreativitás, vagy az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia algoritmusok is képesek már olyan szinten képeket, hangokat vagy objektumokat generálni, ami alkotásnak fogható fel. Ha pedig a robotizált testbe helyezett MI rendszerek is tudnak artisztikus módon teremteni, akkor ez milyen hatást gyakorol majd az emberi művészekre,

A válaszhoz egy számítógépes program tesztelésénél messzebbre kellett menni és egy teljes humanoidot építettek, ami az emberi testet és viselkedést imitálja: a szemei mögött elhelyezett kamerák által gyűjti az információkat és a karjai/kezei segítségével hozza létre a gyakorlatban is a művészeti alkotásait. Az Ada Lovelace-ről elnevezett Ai-Dát az a cég, az Engineered Arts készítette el, amely nemrégen bemutatta a legélethűbb mimikával rendelkező humanoidot, Amecát is és a robot agyát (a szoftvert) az Oxford tudósai segítettek kifejleszteni. Megjelenése óta számos kiállítást rendeztek a képeiből, amelyeket az algoritmusok generáltak a betáplált adatokból és a robotot a turnéira elkísérő Meller rendszeresen kiáll azon véleménye mellett, hogy a gépet valódi művésznek lehet tekinteni.

Ai-Da négy nappal ezelőtt különleges elsőséget szerzett: ő lett az első humanoid, ami felszólalt a brit parlamentben. Az esemény során a robot a Lordok Házának Kommunikációs és Digitális Bizottsága előtt mondott beszédet, illetve válaszolt a képviselők kérdéseire, amelyeket a zökkenőmentes előadás érdekében előre eljutattak az Ai-Dát kezelő szervezethez, így a válaszokat nem helyben generálta a gép, hanem korábban összeállította a programja részét képező adathalmazból. A vita, amelyet Meller a gép közreműködésével a parlamenti tagokkal folytatott a fejlett technológia és a művészet viszonyáról szólt, Meller pedig amellett érvelt, hogy az Ai-Da által demonstrált képességek valódi kreativitásról tesznek tanúbizonyságot.

Egy ponton azonban az is bebizonyosodott, hogy a robot, legyen bármennyire emberi a külalak és "foglalkozás" tekintetében, mégiscsak gépként viselkedik és emberi irányításra van szüksége a megfelelő működéshez. Meller beszéde közben (a videón 1 óra 14 perc környékén) a robot kancsalítani kezdett, majd néhány perccel később (1 óra 23 után) kikapcsolt, így a neki kérdéseket feltenni készülő résztvevők nem tudtak kommunikálni a géppel.