Lehet, hogy a DVSC trénere, Joao Janeiro is jobban járt volna, ha hallgat a Puskás Akadémia elleni szerencsés kudarc után.

Tudom, hogy a jelző képzavar, de valljuk meg: oltári mákunk volt, hogy – csakúgy, mint Mezőkövesden – nem kaptunk a falusi CSOK csapatától egy hatost, és hogy a hasonlatnál maradjak, csak egyszer csattant CSOK náluk, amikor az iráni Zahedi az üres kapuba bombázta ballal az egyenlítő találatukat.

Nagyon mérges volt a portugál mester. Azt találta mondani – nem szó szerint idézek – hogy ő csak két játékosért felel, Megyerit és Horváth Krisztofert az ajánlására hozták, a többieket nem ismerte. Én sem. És senki sem. Van itt görög nem is egy, horvát, montenegrói, brazil, szenegáli, Bissau-Guineából érkezett, spanyol, meg mit tudom én hányféle náció. Akad köztük olyan afrikai, aki miután elfoglalta szálláshelyét, kiment Pallagra, belerúgott a labdába, de oly erősen, hogy elment az vagy tizenkét métert és azonnal ágyék húzódást kapott. Aztán van macedón, aki három hónap után is eltéved, meg itt van a brazil srác. Nem bántom én, de aki idehozta az vagy vak volt, vagy világtalan. Így vezették egymást míg a gyepre értek. Pedig anno volt már itt focista a szamba hazájából. Emlékszünk Flavio Pimre? Hátvédet játszott. A rossz nyelvek szerint farkasvakságban szenvedett, ezért nem volt soha kezdő, ha esti meccset rendeztek az Oláh Gabin. Az orvosa javasolta neki, hogy ha mégis így lenne, Flavio miatt játszanak csörgő labdával. Ebbe viszont egy akkori bíró, Bede sporttárs nem ment bele.

Szóval, mostanra van vagy 32, magát euro kompatibilisnek mondott labdarúgó a klubnál. És a hírek szerint “megint jőnek kopogtatnak” Úgy néz ki az egylet, mint egy luxus menekülttábor. És hozzá ott van a gyönyörű, hosszú kerítés is az edzőközpontban.

Most mindenki azt hihetné, milyen ellenszenves, antitalentum vagyok. Én csak érted izgulok imádott csapatom. Meg nagyon bosszant, ha bugyutának nézik a kitartó drukkereket.

Értem én, hogy aki fizet az diktál. De ha a summa kiszámolása nem megy fejből az baj. Pedig az örmény okos nép. Vág az agyuk, mint a beretva. A sportban sem utolsók, és ha kell oda mondanak. Tavaly, a tokiói olimpián bírói hibák miatt, a birkózók 98 kilós döntőjében az örmény Alekszanjant lepontozták. Egy orosz srác nyert. Hacsaturján nemzettársa szomorúan mondta a szőnyeg szélén, “ahhoz, hogy győzzél, orosznak kell lenned”.

Én nem bánom kiből, vagy kikből mit csinálnak a jövőben a Loki befektetői, ha az kell én megtanulok bármilyen Puskin művet oroszul és sakndálom a jambikusokat éjjel-nappal, csak lépjünk már ki a saját árnyékunkból.

És ne Janeironak kelljen magyarázni a semmit, ha nem tehet róla. Addig is irány Zalaegerszeg, majd a Fehérvár. Nem lesz egy Kardtánc egyik sem.

W.Gy.