MegMinden
2022-10-03

Rauf Al-Sheraji

(debsport.com)

Hogy fűzhető össze Debrecen Jemennel?

Rauf Al-Sheraji, a DEAC labdarúgója, a Debreceni Egyetem orvostanhallgatója avatott be minket a magánéletébe, rengeteg érdekes dologra derült fény.

Úgy is kezdhetnénk, hogy neve: Rauf Al-Sheraji, foglalkozása: orvostanhallgató és labdarúgó, beszélt nyelve: magyar. És itt álljunk is meg, ne zavarjon meg senkit a név és a nyelvhasználat elsőre összeegyeztethetetlennek tűnő összefonódása, mert nagyon is az. A Dunaújvárosban született, Debreceni Egyetemre járó 20 éves DEAC-os labdarúgó ugyanis tisztán beszéli a magyart mindamellett, hogy a jemeni kultúra jelentős részét is beépíti a mindennapjaiba, de ismerjük meg a fiatalembert együtt.

Gondolom nem én vagyok az első, aki megkérdezi a neved kapcsán, teszem hozzá gyorsan, némi előítélettel, hogy honnan a szép magyar beszéd?

Édesanyám és édesapám is jemeni. Apukám Pécsett tanult az orvosi egyetemen, majd Magyarországra hozta anyukámat is. Én pedig már itt születtem, mármint Dunaújvárosban.

Akkor nézzük a családot.

Két testvérem van, egyikőjük Jemenben született, de ő is szépen beszéli a magyart, hiszen itt nőtt fel, a másik testvérem pedig hozzám hasonlóan, Magyarországon született. Anyukám viszont töri még a magyart. Ő egyébként biológia-kémia szakos tanár, de most apukámnak segít be, aki plasztikai sebész Dunaújvárosban.

Jól láttam, hogy szüleid már voltak is kint DEAC-meccsen?

Bizony, apukám nagyon szereti a futballt is, anyukám pedig miattam megnézi.

Összetartó család vagytok?

Nagyon! Bárki bárkiért tűzbe menne. A szüleim és a testvéreim is mindenben segítenek.

Értitek, beszélitek az arab nyelvet is?

Én mindent megértek arabul, a szavak viszont már nehezebben jönnek a számra, mint régen.

Na várj! És akkor édesanyáddal hogy kommunikálsz?

Ez nagyon érdekes. Félig magyarul, félig arabul, vegyesen, de az egész család így beszélget.

Ha már család, Jemenben jártál is?

Igen, sokszor. Igaz, egy pár éve már nem mentünk ki. Nagy bajok vannak ott: polgárháború, szegénység, éhínség.

A jemeni kultúrát éled, követed?

Igen, amit lehet, azt természetesen. Muszlim vallású vagyok. Megpróbálom az imádságot megoldani, nem eszek sertéshúst, nem iszok alkoholt.

Állj! Életedben nem ittál egy korty alkoholt sem?

Tudom, ez itt Magyarországon nagyon extra dolog, de soha! A csapattársaim, csoporttársaim viccelődnek is velem emiatt, de elfogadják.

Ha már muszlim vallás, milyen egy ünnepi ebéd nálatok?

Ugyanúgy eszünk, mint mások, csak legfeljebb másféle ételek vannak nálunk előtérben. Nagyon szeretem a zöldséges húst besamel mártással, valamint van egy mézes sütemény, amit nagyon preferálok. Persze ramadán idején ez egészen átalakul.

Ezt bontsuk már ki!

Egyszerűen és érthető módon ez annyi, ha fent van a Nap, nem eszünk, nem iszunk.

Kemény lehet olyankor az edzés.

Az biztos. Viszont mivel ez egy mozgó ünnep, pár év múlva Magyarországon a télre esik majd, akkor jól járunk.

Szeretnél családot?

Még csak 20 éves vagyok, de később persze, szeretnék gyerekeket.

Térjünk át Debrecenre. Hogy kerültél ide?

Ide jöttem az egyetemre, az orvosi karra, most vagyok harmadéves orvostanhallgató.

Mindemellett a DEAC NB III-as labdarúgócsapatának vagy a tagja.

A labdarúgás szeretete már négyévesen elkezdődött nálam, Baracson kezdtem focizni, Dunaújváros mellett. Utána a fiatal éveimet a dunaújvárosi csapatban töltöttem. Amikor pedig az egyetemre jöttem, akkor a DASE megye I-es gárdájában rúgtam a bőrt azért, mert szeptemberben már nem tudtam a DEAC-ba igazolni, amint viszont lehetőségem volt rá, már alá is írtam az NB III-as alakulathoz.

Vágysz amúgy magasabb osztályba?

Sokat gondolkodtam ezen. A DEAC-cal mindenképp bevállalnám az NB II-t, más csapattal most egyelőre nem tudom elképzelni, de alapjában nyitott vagyok mindenre.

Jemenbe mi a helyzet a labdarúgással?

Az ottani helyzethez képest jó a foci ott, de nem ér fel olyan szintre, ami említésre méltó lehetne világi szinten.

A sport, vagy a tanulás élvez elsőbbséget nálad?

Jó kérdés! Nincs sorrend, egyformán szeretem mind a kettőt most. Bírom egyelőre a tanulás mellett, így nem kérdés, hogy futballozok, de orvos szeretnék lenni egyszer.

 Sport, tanulás, ráadásul orvosi egyetem, nem tűnik egyszerűnek az életed. Hogy néz ki egy napod?

Nem is az, de nem panaszkodom. Reggel óráim vannak, utána edzés, délután vagy órák vannak, vagy pedig tanulok.

Szabadidődben mit csinálsz egyébként, már ha van ilyen neked?

A barátaimmal szeretek időt tölteni. Nincsenek amúgy szenvedélyem, nem vagyok függője semminek.

Miért érdemes szerinted ma elkezdeni futballozni?

A csapatszellem és a játék élvezete miatt. Az a lényeg szerintem, bármit is csináljunk, azt szeressük, élvezzük.

Mi a legnagyobb kihívás neked a fociban?

A mentális dolgokban kell fejlődnöm, vannak nehezebb periódusok az ember életében, de igyekszem a pályán csak és kizárólag a labdarúgással foglalkozni.  

P.I.

Az eredeti írást itt találja.

DEmedia.hu

Szerző
Hasonló cikkek