Vannak vidékek, amelyek többszörösen is nehéz helyzetbe kerültek a klímaváltozás és az általa okozott időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá válása miatt. Magas hőmérséklet és aszály, e két tényező találkozása megnehezíti a növénytermesztők mindennapjait. Hazai példa szerint a vegetációs időszakban, tehát amikor a klasszikus értelemben vett növénytermesztés folyik (tavasz-ősz), nem hullik megfelelő mennyiségű csapadék.

Az agronómusok egyik válasza erre a téli csapadék megőrzése, amihez azonban szükség van megfelelő kultúrállapotban lévő talajra, ehhez viszont – többek között – nélkülözhetetlen a megfelelő szerves anyag jelenléte. A szerves anyag többféle forrásból származhat: például az állattartás vagy akár a komposztálás. Kalifornia válasza a komposztálás volt. Kaliforniában a hulladéklerakókba kerülő szerves hulladék az egyik legnagyobb metánforrás. Azonban, ha ugyanezt az anyagot komposzt és más melléktermékek előállításához használjuk fel, nemcsak a metánkibocsátás csökkenhet, hanem kijuttatása révén fokozza a talaj egészségét és vízmegőrző képességét.

Három évvel a kaliforniai éghajlat-szennyezőanyag-csökkentési stratégia (SB 1383) törvénybe foglalása után az erőforrások újrahasznosításának és visszanyerésének minisztériuma (CalRecycle) hivatalos rendeleteket fogadott el egy nyilvános ülésen. Az intézkedés értelmében a helyi önkormányzatoknak és a termelőknek komposztálniuk, anaerob módon megemészteniük vagy más módon újrahasznosítaniuk kell az élelmiszer-maradványokat és egyéb szerves hulladékokat úgy, hogy helyszíni komposztgyűjtő szolgáltatásokat nyújtanak a lakosoknak és a vállalkozásoknak. A stratégia részeként a CalRecycle feladata lesz 2025-ig a kidobott szerves hulladék ártalmatlanításának 75 százalékos csökkentése és az ehető élelmiszerek 20 százalékának visszanyerése. 

Tehát San Franciscoban komposztálják az ételmaradékot és a földekre viszik, ilyen egyszerű. A komposzt javítja a talaj vízellátását, hiszen szerkezete révén megtartja a növények számára könnyen felvehető  vizet. 

A szemét nagy részét korábban elégették vagy depóniákba helyezék. Ám rájöttek, hogy annak egy komoly hányada szerves anyag. Az ENSZ Környezetvédelmi Világnapja alkalmából a város vezetése célul tűzte ki a hulladék csökkentését. A megoldás esetükben felülről jött. A város lakosai pénzbüntetést kapnak, ha a komposztálható hulladékot nem a zöld kukákba helyezik. 3 kukát különítettek el: a szelektívet (kék), a komposztálhatót (zöld) és a kommunálisat (fekete). A fekete kukába helyezett hulladék mennyiségétől függ a pénzbüntetés mértéke.

A fővárosban napi 700 tonna ételmaradékot és növényi hulladékot gyűjtenek össze.

Az éttermekből és a háztartásokból származó szerves „melléktermék” egyenesen a komposztálóba megy, ahol a rendszer első körben szétválogatja a bekerült szerves anyagokat, megközelítőleg 60 nap elteltével az anyag közel teljesen átalakul, majd a földekre szállítják.

A rendszer működése óta a város amellett, hogy az USA legfenntarthatóbb állama lett, gazdaságilag is nőni tudott a szerves anyag összegyűjtése és kijuttatása segítségével.