A valaha rettegett, rengeteg gyermekéletet kioltó torokgyík vagy diftéria a kötelező DiPerTe (diftéria-pertusszisz-tetanusz) védőoltásnak köszönhetően a könnyen megelőzhető betegségek közé került világszerte.

AZONBAN A BETEGSÉGET OKOZÓ CORYNEBACTERIUM DIPHTHERIAE BAKTÉRIUM EGYRE TÖBB ANTIBIOTIKUM-OSZTÁLLYAL SZEMBEN VÁLIK REZISZTENSSÉ, ÉS A JÖVŐBEN KICSÚSZHAT AZ OLTÁS ELLENŐRZÉSE ALÓL IS– figyelmeztetnek brit és indiai kutatók.

A Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport rámutat: a COVID-19-járvány miatt bekövetkezett késések a diftériaoltás beadásában, illetve a fertőzések számának növekedése együttesen azt a kockázatot hordozza magában, hogy a torokgyík újból világszintű fenyegetéssé növi ki magát.

A diftéria erősen ragályos fertőzés. A baktériumok főleg az orrban és a torokban tenyésznek, de olykor bőrtüneteket is okoznak. A végzetes kimenetelű eseteket okozhatja a torok duzzanata miatt bekövetkező fulladás, vagy a betegséggel járó szívritmuszavar, amely szívelégtelenséghez is vezethet.

A magas jövedelmű országokból a gyermekkorban többször ismételt kötelező védőoltásnak köszönhetően a diftéria lényegében eltűnt, azonban a közepes és alacsony jövedelmű országok oltatlan vagy csak részlegesen átoltott közösségeiben időről időre felüti a fejét

.AZ ÉVENTE JELENTETT DIFTÉRIÁS ESETEK SZÁMA VILÁGSZERTE NÖVEKVŐ TENDENCIÁT MUTAT: AZ 1996 ÉS 2017 KÖZÖTTI IDŐSZAK ÁTLAGÁHOZ KÉPEST (8105 ESET/ÉV) 2018-BAN MÁR 16651 ESETET REGISZTRÁLTAK.

A diftériát okozó Corynebacterium diphtheriae baktérium leginkább légúti váladékkal – köhögés-tüsszentés útján, illetve a fertőzöttekkel való szoros érintkezés során – terjed. Az esetek többségében a kórokozó heveny lefolyású betegséget okoz, melynek súlyos tüneteiért a baktérium által termelt méreganyag, a diftériatoxin a felelős. A diftériatoxin egyben a védőoltás célpontja is: a vakcina fő összetevője a toxin ártalmatlanná tett formája. Létezik ugyanakkor a baktériumnak olyan válfaja is, amely nem termel toxint, és az egész szervezetre kiterjedő – ún. szisztémás – megbetegedést okoz.

A NATURE COMMUNICATIONS SZAKFOLYÓIRATBAN MOST MEGJELENT KÖZLEMÉNY BRIT ÉS INDIAI SZERZŐGÁRDÁJA A GENOMIKA ESZKÖZEIVEL TÉRKÉPEZTE FEL A C. DIPHTHERIAE TERJEDÉSÉT ÉS ÚJ VÁLTOZATAINAK MEGJELENÉSÉT INDIÁBAN, AHOL 2018-BAN A JELENTETT ESETEK TÖBB MINT FELE TÖRTÉNT

Összesen 61 betegből izolálták a baktériumot, és ezek genomját összevetették 441 nyilvánosan elérhető genommal. Az elemzés révén a kutatók fel tudták vázolni a C. diphtheriae filogenetikai fáját: egyfajta családfát, amely megmutatja, milyen rokonságban állnak egymással a különböző helyekről származó izolátumok, s ezzel fényt derít a betegség terjedésének útvonalaira. Ugyanezen genomikai elemzés segítségével felmérték a baktériumokban található, az antibiotikumok ellen védettséget nyújtó antimikrobiális rezisztencia-(AMR-) géneket, illetve a toxint kódoló génben tapasztalható változatosságot.

Az Ázsiából és Európából izolált publikus genomok összehasonlítása kontinenseken átívelő rokonsági csoportokat tárt fel. Ez arra mutat, hogy a C. diphtheriae feltehetőleg több mint egy évszázada megvetette a lábát az emberi populációkban.