Gazdaság
2020-12-04

Több mobilnetet használunk

A koronavírus-járvány idején 63 százalékról 67 százalékra nőtt a telefonos mobilinternetes előfizetések aránya, de a fogyasztók otthon továbbra is a vezetékes hozzáférést részesítik előnyben - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

A hatóság legfrissebb, ősszel több mint háromezer háztartásról készült reprezentatív felmérése alapján a telefonos mobilnet-előfizetéssel rendelkezők között leginkább azoknak az aránya nőtt - 7-ről 9 százalékra -, akiknek semmilyen más internetezési lehetőségük nincs otthon. A vezetékesinternet-ellátottság nem változott tavaly óta.

A középiskolások és a felnőttek háromnegyedének van vezetékes internete otthon, kétharmaduknak pedig mobilinternet-előfizetése van a telefonján. A népesség csaknem hattizede mindkettőre előfizet, mintegy negyedük viszont csak egyféle hozzáférést vásárolt: minden tizedik ember csak telefonos mobilinternetet, majdnem minden ötödik pedig csak vezetékes internetet használ. Minden hatodik embernek semmilyen internetes hozzáférése nincs otthon.

Akinek mobil- és vezetékesinternet-előfizetése is van, a vezetékest preferálja: kétharmaduk kizárólag vagy túlnyomórészt ezen netezik, és csak minden huszadik megkérdezett mondta, hogy nagyrészt a telefonos mobilnetet használja otthon. A válaszadók mintegy 30 százalék azonos arányban használja a kétféle lehetőséget, ezek az adatok nem változtak tavaly óta.

A mindkétféle hozzáféréssel rendelkezők azt tartják a vezetékes internet legnagyobb versenyelőnyének a mobillal szemben, hogy több családtag használhatja (41 százalék), több telefonnal egyszerre egy havidíjért egy előfizetést (34 százalék), nincs adatkorlátja (36 százalék), megbízhatóbb a mobilkapcsolatnál (35 százalék), valamint olcsóbb, mint a mobilinternet (33 százalék).

A felmérésből kiderült az is: akik csak mobilnetet használnak otthon, jellemzően Észak-Magyarországon élő, a legalsó jövedelmi csoportba tartozó fiatal, képzetlen férfiak, akiknek gyerekeik is vannak, vagy ők maguk még fiatalok (14 és 39 év közöttiek), dolgoznak vagy fiatal inaktívak, és általában községekben, falvakban laknak.

A csak vezetékes internetet használók csoportjába szintén a kevésbé tehetős rétegek tartoznak, de általában olyanok, akik "valaha jobb életet éltek", idős korukra viszont nehezebb helyzetbe kerültek, jellemzően nyugdíjas nők, szintén Észak-Magyarországon, általában falusias környezetben, alacsonyabb iskolai végzettséggel, akik a legalsó jövedelmi csoportba, de már a középső vagyoni harmadba tartoznak, és háztartásukban általában két idős ember él együtt, gyerek nélkül.

A mindkét hozzáféréssel rendelkezők minden szempontból jobb helyzetben élő emberek. Ők leginkább az ország középső részén, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, nagyvárosi környezetben élnek, városi kertes házban vagy újépítésű lakóparkban, esetleg lakótelepen, felső és középső vagyoni csoportokba tartoznak, képzett fiatalok és középkorúak, akik gyerekkel élnek együtt. Közülük sokan "haladó vagy profi" nethasználóként tekintenek magukra, és nagy adatforgalmat generálnak a hálózatokon, sok internetes filmet néznek, videotelefonálnak, nagyméretű fájlokat küldenek.

A felmérés augusztus 11. és szeptember 11. között 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel készült. Az interjú két részből állt: egy egész háztartásra, valamint egy legalább 14 éves emberre vonatkozó, felvett interjúból. A minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak. 

Készül Magyarország digitális élelmiszeripari stratégiája

Újabb rangadó előtt a DEAC

MTI

Szerző
Hasonló cikkek