A DE MÉK dékánja, Stündl László a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közös rendezvényen úgy fogalmazott, hogy az ilyen rendezvényeken a részvevő szakértők segítenek kijelölni az irányokat, meghatározni a tevékenységeket, amelyekkel a kar hozzá tud járulni az állattenyésztés fejlesztéséhez, így a DE szakembereinek ezekre kell megoldásokat találni a következő években. Azt is vizsgálják, hogy a DE milyen képzésekkel, kutatásokkal, szaktanácsokkal tud ebben segíteni.  

–    Az állati eredetű fehérjék iránti igény globálisan növekszik, annak ellenére, hogy a nyugati világban növényi helyettesítők jelentek meg. Ugyanakkor el kell fogadnunk, hogy az állattenyésztés környezetterheléssel jár – jelentette ki a DE MÉK az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet vezetője. Komlósi István elmondta: olyan szakembereket hívtak, akik erre a problémára működő megoldásokat tudnak kínálni, melyek majd egy a szakmának szóló úgynevezett digitális példatár alapjául fognak szolgálni.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az állattenyésztést az Európai Unió az utóbbi időben „pellengérre állította”, mondván nem felel meg a környezetvédelmi és a klímavédelmi céloknak.

–    Azt várjuk a tanácskozástól, hogy az ágazat képviselői mondják el, érthetőek-e ezek a célok, szabályok. Fogalmazzunk-e esetleg másképp, elégségesek-e hozzá a támogatások. Van-e olyan ötlet amire különösen érdemes lenne odafigyelni, mielőtt kiírjuk az állattenyésztés ezen szegmensére vonatkozó pályázatokat – fogalmazott a helyettes államtitkár.   

Czeglédi Levente, a DE MÉK Állattenyésztési Tanszékének vezetője kifejtette: a gazdasági állatfajok közül leginkább a kérődzők felelősek az üvegházhatást erősítő metánkibocsátásért, ugyanis a rostok emésztése közben ilyen gázok szabadulnak fel a bendőjükben. A problémát nemesítéssel, a takarmányozás megváltoztatásával, vagy adalékanyagok felhasználásával lehet kezelni, melyek nyomán 10-40 százalékkal jobb eredmények érhetők el.   

Gorliczay Edit és Kiss Nikolett Éva a DE MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet tanársegédei közös előadásukban a brojlercsirke trágya kezelésére és hasznosítására, valamint a környezeti hatások feltárására mutattak be egy példát. Eszerint a japán eredetű Hosoya technológia segítségével, adalékanyagok hozzáadásával környezetkímélő és jó minőségű talajjavítót lehet készíteni a trágyából. A legnagyobb magyar csirketenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó, a DE-vel szorosan együttműködő vállalat ezt már eredményesen alkalmazza – derült ki.

A konferencián szó volt még emellett például a fenntartható tojástermelésről, a sertéstartással járó környezetterhelés csökkentésének lehetőségeiről, valamint a dombóvári körkörös gazdálkodási rendszert is bemutatták.