A juhászatok eredménye 30 százalékban a genetika, 50 százalékban a takarmányozás, 20 százalékban pedig egyéb környezeti faktorok függvénye – részletezte Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori főtanácsadója, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ professor emeritusa a gazdálkodóknak, tanácsadóknak, kutatóknak tartott szerdai workshopon.

- Több állatfajnál már sikerrel alkalmazunk olyan módszereket, melyekkel befolyásolni lehet a genetikai faktorok szintjét, a juhágazatban ez viszont még kevéssé jellemző. Itt is szükség van hasonlóan működőképes technológiákra, meg kell állítanunk azt a tendenciát, hogy a juhállomány létszáma évente 100 ezer anyával csökken Magyarországon – emelte ki a professzor. 

Az anyajuhokhoz kapcsolódóan, a juhászatokban előforduló, fertőző és nem fertőző eredetű vetélésekről Pálfyné Vass Nóra, a DE MÉK Állattenyésztési Tanszékének adjunktusa tartott előadást. A szakember alapvető problémának nevezte a vetélést annak ellenére, hogy a juhászatok gyakran nem hozzák azt nyilvánosságra.
 

- A vetélési rátát folyamatosan figyelni kell. Amennyiben 5 százalék fölé emelkedik, intézkedések szükségesek. Meg kell vizsgálni a kórelőzményeket és a diagnosztika szerepe is elengedhetetlen – sorolta a kutató. 

A vemhes juhoknál előforduló súlyos betegség, a ketózis tüneteivel és kezelési lehetőségeivel Knop Renáta, a DE MÉK Állattenyésztési Tanszékének adjunktusa ismertette meg a szakmai fórumon részt vett tenyésztőket, tanácsadókat. Hangsúlyozta, hogy a megbetegedés hátterében minden esetben az elégtelen takarmányozás áll, majd részletesen bemutatta a hajlamosító tényezőket, a megelőzés és gyógykezelés elemeit. 
 

A résztvevők a program részeként az új tömegtakarmány-stratégiát is megismerhették, ami a juhtenyésztésben is hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. A program kidolgozása 2008-ban kezdődött.  

Az egyetem Böszörményi úti campusán tartott workshop a 8 európai országot összefogó EuroSheep projekt hazai állomása volt. A nemzetközi tematikus hálózat célja a legfrissebb tudásanyag és kutatási eredmények összegyűjtése és megismertetése, illetve gazdálkodókhoz, tenyésztőkhöz eljuttatása, ezáltal a juhágazat jövedelmezőségének javítása az állategészségügyön és a takarmányozáson keresztül.

Az április 12-i szakmai fórumot szervező Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet a nemzetközi hálózat egyetlen magyar tagja. Klein Renáta hazai kapcsolattartó és Oláh János hazai projektvezető bejelentették, hogy májusban tartják a projekt zárórendezvényét, ahol további takarmányozási és állategészségügyi témák lesznek a középpontban.   

Sajtóközpont - TH