Puskás István kiemelte, hogy a kulturális fejlesztések keretében elindul, vagy megtörténik a Bartók terem felújításának I. üteme, a MODEM megújítása, a Kölcsey Központ energetikai épületének fejlesztése, a B24 Galéria korszerűsítése, valamint a Medgyessy sétányon található villák felújításának I. üteme.

Az alpolgármester a számokról szólva hangsúlyozta, hogy a debreceni kulturális intézmények a 2024-es esztendőben 6,28 milliárd forintból gazdálkodhatnak, kulturális fejlesztésekre 930 millió forint áll rendelkezésre, a kulturális szférában dolgozók pedig 17 százalékos béremelést kapnak.

– A teljeskörű felújítást követően, 2023-ban átadtuk a Csokonai Teátrumot, amelynek eredményeképp a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen intézményében jelentős létszámnövekedés valósult meg, plusz 51 fő foglalkoztatásával – mutatott rá. Hozzátette: Debrecen kulturális intézményhálózata összesen 993 főt foglalkoztat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy elindul az épített örökség felújítási programja, amelyre 200 millió forintot biztosít az önkormányzat. Emlékeztetett, hogy Debrecen önkormányzata 2023 májusában hagyományteremtő szándékkal hívta életre az Év Cívis Háza elismerést, amelynek célja, hogy díjazzák a cívis építészeti örökség megőrzésében élen járókat.

Jelen pillanatban 305 épület áll helyi védelem alatt, de ezt a 131 műemléki védelem alatt álló épületegyüttes mellett szeretnénk tovább bővíteni. A város egyértelműen elkötelezett az építészeti örökség megőrzése iránt. Ennek egyik bizonyítéka a teljes körűen megújult Csokonai Nemzeti Színház és a Régi Városháza épülete.

A 2024-es év jelentős évfordulói közül Puskás István kiemelte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves, valamint Debrecen 1944-es szőnyegbombázásának 80 éves évfordulóját, de idén ünnepeljük Mikolás Tibor építész születésének 100. évfordulóját és 80. évfordulóját annak, hogy Debrecen 1944 decemberében az ország fővárosa lett.

Az idei esztendő kiemelkedő kulturális eseményei közül, a már jól megszokott és sokak által várt nagyrendezvények mellett, mint a Debreceni Bor - és Jazz Napok, a Debreceni Virágkarnevál és a Debreceni Advent,

többek között megemlítette a Made in Debrecen fesztivált, a Debreceni Utcazene Napokat, a DESZKA Fesztivált, a Múzeumok Éjszakáját, az Ünnepi Könyvhetet, az Artweek-et, a Sajó vándorkiállítást és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt.

– Egy boldogabb várost próbálunk építeni a kultúra eszközeivel. Évről évre hosszabb és tartalmasabb a kulturális élet történéseinek listája Debrecenben. Ezek mind egyfajta stratégiai építkezés következményei és eredményei – mondta a városvezető. Hozzátette, az idei év legfontosabb feladatai között az együttműködő és kreatív alkotó közösségek erősítését tartja, hiszen a város kulturális identitását és kohézióját ők tudják leginkább érdemben erősíteni.  Hangsúlyozta: igyekeznek odafigyelni a fiatalokra, hiszen nagyon fontos a város megtartóerejének az erősítése, hogy a fiatalok a felnőtt korukat is a városban képzeljék el, de az év sarokpontja lesz a város külső kapcsolatainak építése is.